Nem kedvezett a kis pártoknak a választás

Választásról választásra csökken a részvételi arány, s elemzők az európai parlamenti, valamint a megyei önkormányzati voksolás után most még kisebb részvételt jósoltak.

Kevesebb szavazó, kevesebb szavazat

Mivel szombaton csak a lakosok 54 százaléka járult az urnákhoz, logikusan az egyes pártok abszolút számokban kevesebb voksot gyűjtöttek be – kivéve a Smert –, mint 2002-ben.

„Az alacsony részvételnek számos oka van. Leggyakrabban a politikából való kiábrándultságot említik – ez nemcsak nálunk, hanem más posztkommunista országban is megfigyelhető jelenség. Sokan úgy vélik, nincs reális esélyük befolyásolni a politikát, ezért inkább otthon maradtak” – mondta lapunknak Öllős László politológus.

Ugyanakkor az egyes pártok – főleg amelyek nagyot buktak – nem hivatkozhatnak csak az alacsony részvételre: az éppen azért alacsony, mert az ő szavazóik is csalódtak. Az, hogy a KDH-tól abszolút számokban 40 ezren, a HZDS-től pedig 360 ezren fordultak el, jelzi: valami nincs rendben velük. Ezek a pártok nemcsak abszolút, hanem relatív számokban is veszítettek, nem érték el a kitűzött célt. Az MKP például relatív számokban elérte, de a 11,7 százalékos történelmi csúcs – ami abszolút számokban azonban 50 ezerrel kevesebb voks – nem jelenti azt, hogy a pártnak nem kellene elemeznie, miért nem sikerült megmozgatnia legalább annyi embert, mint 2002-ben. „Erre utaló jelek már a megyei választásokon is voltak. Aki abból tanulva most jobban mozgósított, aránylag jól került ki a versenyből. Noha alacsony volt a részvétel, az SDKÚ mindössze 11 ezerrel kevesebb szavazatot kapott, mint négy éve” – tette hozzá Öllős.

A legnagyobb bukások

A HZDS bukott a legnagyobbat. Választói egy része átpártolt a Smerhez, néhányan az SNS-re szavaztak, sokan otthon maradtak. Pavol Haulík szociológus szerint a mozgalom eredeti szimpatizánsainak nem tetszett, ahogyan a HZDS az elmúlt négy évben viselkedett: a jobboldalt támogatta, s maga is próbál jobboldali pártként tetszelegni, támogatói azonban baloldali érzelműek, s most benyújtották a számlát Vladimír Mečiarnak.

Ha a mozgalom nem vállalja nyíltan a baloldali nézeteket, négy év múlva előfordulhat, hogy egy szavazója sem lesz. Aki ugyanis a jobboldallal rokonszenvez, átpártol egy igazi jobboldali erőhöz, aki pedig baloldali, inkább a Smert választja majd. Mečiar személye már nem vonzerő.

Ugyancsak nagyot csalódott az Új Polgári Szövetség – úgy tűnik, végleg az egyszer használatos SOP sorsára jutott. Pavol Rusko pártja a Markíza televíziónak köszönhetően 2002-ben akkora népszerűségre tett szert, hogy új pártként mindjárt bejutott a parlamentbe, sőt a kormányba is.

A különböző botrányok miatt azonban idejekorán távozott a kabinetből, a párt szakadt, közben Rusko a tévéjét is elveszítette, így most az 5 százalékot sem érte el. Abszolút számokban 200 ezerrel kevesebb szavazatot kapott. Talán ha végig kibírta volna a kabinetben, nagyobb eséllyel indulhatott volna, így azonban már a választás előtt nyilvánvaló volt, hogy a parlamenten kívül reked.

Meglepetés a nemzeti oldalon

A voksolás egyik nagy meglepetése az SNS 11,7 százalékos támogatottsága. 2002-ben két nemzeti párt létezett. Az Anna Beolusová nevével fémjelzett párt 95 633, Ján Slotáé pedig 105 084 szavazatot kapott. 2002-ben indult egy Szlovák Nemzeti Egység nevű párt is, amelyik 4548 voksot gyűjtött be. A három erő együtt sem kapott annyi szavazatot, mint most az SNS egyedül.

Abszolút számokban 70 ezerrel több nemzeti érzelmű polgár járult az urnákhoz. Támogatóik egy része a HZDS-től pártolt át, másik részük pedig most elment szavazni, míg négy éve a nemzetiek megosztottságát látva inkább otthon maradt. Ezenkívül néhány új támogatót is szereztek, akiknek imponál Slota vulgarizmusa. Felmérések szerint az SNS-szel szimpatizálók többsége alapfokú végzettséggel rendelkezik; a párt meglepően sok fiatalt szólít meg. Ezzel szemben az SDKÚ-val főleg a főiskolai végzettségűek rokonszenveznek. Az MKP szavazóbázisa sokrétű, az összetartó erő továbbra is az etnikai hovatartozás.

Mi lesz a kicsikkel?

Szombaton összesen 21 politikai erő versengett a polgárok bizalmáért. A kisebbek közül – Pavol Haulík szerint – csak kettőnek, a KSS-nek és a Szabad Fórumnak volt esélye bejutni. A többiek a közvélemény-kutatások előrejelzése szerint egyáltalán nem rúghattak labdába. „Fontos, hogy egy-két héttel a voksolás előtt milyen az adott párt támogatottsága. Amelyik akkor öt százalék alatt van, általában jellemző, hogy a választáson még annyit sem ér el, mert támogatói inkább másra szavaznak, nehogy voksuk elvesszen. A KSS és a SF esetében minden nyitott volt: éppen olyan esélyük volt bejutni, mint kívül maradni” – magyarázta az MVK ügynökség vezetője.

A KSS-nek viszonylag stabil szavazóbázisa van, de a pártnak nem volt jó programja, amelyik megszólította volna őket. Ezért a kommunista érzelműek java inkább a Smert választotta. A Szabad Fórum pedig az utóbbi időben belső válságban volt, a pártra külső nyomás is nehezedett, ami a bizonytalan polgárokban aggályokat váltott ki, s végül az SF helyett valamilyen biztos pártra szavaztak. A HZD eleve olyan párt, amelyik csak messziről kacsingathatott a parlamentre. Azzal, hogy indult, a frontemberek belső vágyukat fejezték ki, de Haulík szerint nem volt esélyük.

A többi apró párt képviselői pedig még legmerészebb álmukban sem remélhették, hogy mandátumot szereznek, mégis kifizették az induláshoz szükséges félmilliós kauciót, amit el is veszítettek. Kérdéses, miért indultak egyáltalán. „Vannak közöttük olyanok – például a munkásszövetség vagy az SDĽ –, amelyek valaha viszonylag fontos szerepet töltöttek be, még kormányban is voltak. Ők nosztalgiából indultak, s nem tudatosították, hogy kétszer nem lehet ugyanabba a folyóba lépni. Talán arra számítottak: a polgárok hirtelen rádöbbennek, milyen fontosak, és rájuk szavaznak. Ám ennek a valószínűsége csaknem nulla” – fejtette ki a szociológus. Ezenkívül indult néhány naiv párt is, amelyik meg van győződve róla, programjával megmentheti Szlovákiát, s ők is abban bíznak, a polgárok ezt hirtelen tudatosítják, s rájuk szavaznak. Nem ez történt – a legtöbb kis párt az 1 százalékos támogatottságot sem érte el.

Haulík szerint a jelentéktelen mozgalmak nem értik a politikai összefüggéseket. A választások ugyanis nem csak a programokról, valamint a különböző gondolatok és elképzelések ütköztetéséről szólnak, annál sokkal bonyolultabb folyamat, melyben rengeteg tényező játszik szerepet. „Nem az a baj, hogy próbálkoznak, de azt nem a legmagasabb szinten kell kezdeni. Mielőtt megkísérelnek betörni a parlamentbe, próbára tehetnék erejüket helyi, majd megyei szinten, s fokozatosan készülhetnének az országos megmérettetésre, építve regionális struktúráikat. Ez olyan, mint amikor valaki, aki még az elemit se járta ki, a középiskola kihagyásával máris egyetemre jelentkezik. A választási rendszer nem így működik, előbb fel kell mutatni valamilyen teljesítményt” – mutatott rá az MVK vezetője. Miután az új választójogi törvény bevezette a félmillió korona letétet, élénk vita alakult ki arról, hogy ez nem diszkriminálja-e a kisebb pártokat. Elemzők arra számítottak, a jelentéktelen pártocskák nem is fognak indulni, nem fogják megkockáztatni, hogy még a 2 százalékot sem érik el. Haulík szerint ezek után el lehet gondolkodni a választási kaució emelésén, hogy tényleg csak stabil pártok induljanak.

A szavazatok számának alakulása most és 2002-ben

Párt Érvényes Érvényes Érvényes Szavazatok

voksok voksok aránya voksok – 2002 aránya – 2002

száma – 2006 %-ban – 2006

Baloldali Blokk (ĽB) 9 174 0,39 6 441 0,22

Polgári Szolidaritás Pártja (SOS) 2 498 0,1 – –

Misszió 21 – Új Kereszténydemokrácia 2 523 0,1 – –

Demokratikus Baloldal Pártja (SDĽ) 2 906 0,12 39 163 1,36

Szlovákia Munkásszövetsége (ZRS) 6 864 0,29 15 755 0,54

Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) 191 443 8,31 237 202 8,25

Szlovák Nemzeti Koalíció (SLNKO) – Szlovák Kölcsönösség

4 016 0,17 – –

Új Polgári Szövetség (ANO) 32 775 1,42 230 309 8,01

Demokráciáért Mozgalom (HZD) 14 728 0,63 94 324 3,28

Magyar Koalíció Pártja (MKP) 269 111 11,68 321 069 11,16

Szabad Fórum (SF) 79 963 3,47 – –

Polgári Konzervatív Párt (OKS) 6 262 0,27 9 422 0,32

Szlovák Jólét (SP) 3 118 0,13 – –

Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) 202 540 8,79 560 691 19,5

Vidéki Agrárpárt (ASV) 3 160 0,13 – –

Szlovákia Kommunista Pártja (KSS) 89 418 3,88 181 872 6,32

Szlovák Néppárt (SĽS) 3 815 0,16 – –

Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ–DS)

422 815 18,35 433 953 15,09

Smer 671 185 29,14 387 100 13,46

Szlovák Nemzeti Párt (SNS) 270 230 11,73 95 633 3,32

Nádej 14 595 0,63 – –