Nehéz feltérképezni a gócokat

Óvintézkedések Indonéziában, amely a világ legsúlyosabban érintett országa lettČTK/AP-felvételA New York Times szakértőinek elemzése szerint a madárinfluenzának áldozatul esett 7 tagú indonéz parasztcsalád esete mellett jóval több, emberről-emberre terjedő fertőzés fordulhatott elő, mint amennyit a hatóságok nyilvánosságra hoztak. A szám egyelőre valószínűleg csekély, és talán még nem alakult ki a könnyen terjedő mutáns vírus, így nincs küszöbön a világjárvány – így vélik a hivatalos adatokkal elégedetlen szakemberek is. Az esetekben többségében közeli családtagok az érintettek, illetve olyan nővérek, akik sok időt töltöttek a fertőzöttek mellett. De az Indonézia, Thaiföld, Törökország, Azerbajdzsán, Irak és Vietnam területén lévő fertőzési gócok ténye sötétebb jövőt sejtet a vírus átalakuló képességéről, mint amit – az esetek ritkaságát hangsúlyozva – a közegészségügyiek jeleznek.

A legutóbbi időkig a WHO képviselői 2–3 emberről emberre terjedt fertőződésről szóltak, május végén dr. Julie L. Gerberding, az amerikai Betegségellenőrzési Központ (CDC) igazgatója szintén legkevesebb három esetet említett. Pár napra rá a WHO szóvivője, Maria Cheng már féltucatról szólt, s hozzátette: nem hinné, hogy bárki biztos számokat tudna mondani.

Dr. Angus Nicoll, az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési Központ madárinfluenzával foglalkozó szakértője elismerte, minden bizonnyal alábecsüljük az emberről emberre való terjedés létét. A rendszeresen idézett maréknyi eset rég lezárt ügyekre vonatkozik, mint amilyen például az 1997-es hongkongi ápolónőké vagy a bangkoki hivatalnoké, aki 2004-ben halt meg, miután egy rokon farmján megbetegedett lányát ápolta.

A gócokat nehéz feltérképezni, mert a legtöbbre addig föl sem figyelnek, amíg az áldozat kórházba nem kerül, illetve a kis eldugott falvak lakói eltitkolják az eseteket. Mire Genfből megérkeznek az orvosok, a helyi hatóságok leölik az összes csirkét, mindent leöntenek mésszel. A WHO bejelentéseit ráadásul gyakran korlátozza az is, hogy ENSZ-ügynökségként a tagállamok engedélyétől függ, rájuk vonatkozóan mit közölhetnek.

Több góc esetében az a logikusabb magyarázat, hogy az egymás után megbetegedő családtagok egymástól kapták el a fertőzést, és nem ugyanattól a beteg szárnyastól. Dr. Henry L. Niman Pittsburgh-i biokémikus azzal hívta fel magára a figyelmet, hetekig érvelt az interneten amellett, hogy legalább 20–30 ember és ember közötti fertőzés már biztosan történt, hiszen sok közleményben nincs pontos dátum, de ha 5 napot említenek, az egybevág az influenzavírus inkubációs (2-5 nap) idejével.

Miközben a közegészségügyi szakemberek kellemetlennek tartják dr. Niman érvelését, megfigyelései hatására mégis változtatnak álláspontjukon. Legutóbb például egy indonéz eset kapcsán: a WHO először arra hivatkozott, hogy a nem eléggé megfőzött disznóhús fertőzte meg a családot, ám dr. Niman kimutatta, a házigazda két nappal a közös étkezés előtt már beteg volt, az utolsó rokon pedig két héttel később betegedett meg. A biokémikus – a WHO-hivatalnokokkal szemben – nem laboratóriumi adatokra és az adott ország szakminisztere által átfésült adatokra épít, hanem a helyi lapokra, rádióriportokra. Internetes szoftver segítségével lefordítja és egyezteti a családneveket és egybeveti a betegség kezdetének és a halál beálltának időpontját. Dr. Niman szerint szaporodnak a fertőzési gócok; 36 halálesettel Indonézia, maga mögé utasítva Vietnamot, a világ legsúlyosabban érintett országa lett. A szakértő ugyanakkor úgy véli, bár néhány magyarázatra szoruló eset nyilván ember és ember közötti fertőzésre utal, a jelenleg 3-as szinten álló riasztási rendszert (ami azt jelenti, hogy nincs, vagy igen csekély az emberi átvitel esélye) még nem kell a 4-es szintre emelni. Erre akkor kerülne sor, ha a vírus már annyira mutálódott, hogy a csak röviden érintkező emberek egymás közötti megfertőződésére is mód nyílna, mint az egyszerű influenza esetében. Ha a világjárvány megkezdődne, 6-os szintet kellene elrendelni.