Ne hagyja figyelmen kívül! A burgonyavész napok alatt elpusztíthatja a paradicsomot

A burgonya egyik legveszélyesebb betegsége 

A kórokozó nemcsak a növény föld feletti részeit, a leveleket és a szárat, hanem a burgonyagumókat is megtámadja. Ez utóbbi különösen veszélyes, mert gyors romláshoz, majd nedves rothadáshoz vezet. A fertőzés gyakran már a vetőgumóval bekerül az állományba. Ha a vetőanyag fertőzött, a betegség már a tenyészidő elején megjelenhet. A gomba a talajban maradt vagy eltárolt fertőzött gumókban is áttelel. Ezek elültetése után a fertőzés gyorsan átterjed a növény föld feletti részeire. Kedvező körülmények között, főként csapadékos időben, rendkívül gyorsan terjed, és akár teljes burgonyatáblákat is megfertőzhet. Az első tünetek rendszerint sárgászöld foltok formájában jelennek meg a levelek szélén és csúcsán, elsősorban a növény alsó részén. Ezek a foltok később megbarnulnak, majd elfeketednek. A levelek fonákján szürkésfehér penészbevonat látható, amely a gomba micéliuma. Erős fertőzés esetén az egész lomb elhal. A gumókon a betegség sekély, szürkésbarna besüppedések formájában jelentkezik. Félbevágva a gumó héja alatt rozsdabarna elszíneződés figyelhető meg. Magas páratartalom mellett a gumók már a földben vagy a tárolás során rothadásnak indulnak, a fertőzés pedig az egészséges burgonyára is átterjedhet. 

A fertőzés forrása és terjedése 

Ahogy már említettük, a burgonyavész leggyakrabban fertőzött vetőgumóval kerül az állományba. A gumókon nem mindig láthatók tünetek, a kórokozó azonban így is életképes maradhat bennük. Komoly fertőzési forrást jelentenek a talajban hagyott növénymaradványok is. A betegség terjedését elsősorban a magas páratartalom és a 12–23 Celsius-fok közötti hőmérséklet segíti. A spórák a vízcseppekkel együtt a levegőben terjednek, ezért a fertőzés gyorsan elérheti a távolabbi állományokat is. A fertőzés ugyanakkor 26 Celsius-fok felett sem kizárt, különösen akkor, ha a száraz és csapadékos időszakok váltakoznak. A burgonyán az első tünetek már májusban vagy június közepén megjelenhetnek, főként a korai fajtáknál. A paradicsom rendszerint másodlagosan fertőződik, különösen akkor, ha burgonya közelében termesztik. 

Burgonyavész a paradicsomon 

A burgonyavész a paradicsomnál is a növény szinte minden részét megtámadja. A betegség a leveleken, a száron és a terméseken egyaránt megjelenhet. Az első tünetek szürkészöld, vizenyős foltok formájában jelentkeznek, amelyek gyorsan növekednek. Nedves időben a levelek fonákján fehéres penészbevonat alakul ki. A levelek fokozatosan elszáradnak, elfonnyadnak, magas páratartalom mellett pedig rothadásnak indulhatnak. A száron éles szélű, barna foltok jelennek meg. A terméseket leggyakrabban a csészelevelek környékén támadja meg a kórokozó, ahol szürkészöld vagy barna, ráncos felületű foltok képződnek. Az alattuk lévő terméshús megkeményedik, a paradicsom pedig már nem érik be. Súlyos fertőzés esetén a növény elveszíti lombfelületének jelentős részét, így nem képes tovább fejlődni és termést hozni. A terméskiesés ilyenkor rendkívül nagy lehet. 

A megelőzés a leghatékonyabb védekezés 

A burgonyavész elleni védekezés alapja a megelőzés. Burgonya esetében különösen fontos az egészséges, minősített vetőgumó használata, valamint a vetésforgó betartása. Paradicsomot nem ajánlott olyan helyre ültetni, ahol az előző évben burgonya termett. A megfelelő termesztéstechnológia szintén kulcsfontosságú. A növényeket megfelelő távolságra kell ültetni egymástól, hogy biztosított legyen a jó légáramlás, és a levelek gyorsan megszáradjanak. Érdemes napos, jól szellőző helyet választani, ahol a növényeket nem árnyékolják fák vagy épületek. Az öntözést célszerű a talajra irányítani, hogy a levelek minél kevésbé legyenek nedvesek. Burgonya esetében a megfelelő bakhátképzés is ajánlott, mert csökkenti annak esélyét, hogy a fertőzés elérje a gumókat. Nagy jelentősége van a fertőzött növényi részek eltávolításának is. Ha a betegséget időben észlelik, a fertőzött levelek levágásával és megsemmisítésével lassítható a terjedése. 

Mikor indokolt a vegyszeres védekezés? 

Vegyszeres védekezésre elsősorban akkor van szükség, amikor nagy a fertőzésveszély, vagyis általában június közepétől augusztus elejéig. A permetezést célszerű a növényvédelmi előrejelzésekhez igazítani, amelyek jelzik a kezelés legmegfelelőbb időpontját. A védekezéshez különböző hatóanyagú gombaölő szerek állnak rendelkezésre. Enyhébb fertőzésveszély esetén elegendőek lehetnek a kontakt készítmények, erősebb fertőzésnél azonban felszívódó fungicidek alkalmazása ajánlott. A készítményeket mindig váltogatni kell, hogy a kórokozó ne váljon ellenállóvá. 

(pluska)