Most van a védekezés ideje

Soha a hazánkban fellelhető kullancsok csupán két százaléka hordozza a fertőző agyvelőgyulladást (encefalitiszt) okozó vírust, ne bízzunk abban, hogy a kis vérszopó bestia nem talál ránk. A kullancs tudományos neve „ixodes”, ez eredetileg „ragaszkodást” jelent. Tehát akkor kirándulhatunk csak nyugodtan, ha megelőzzük a kellemetlen megbetegedést. Az encefalitisz ellen van hatékony védőoltás. Három adagból áll, az első oltást 1-3 hónapon belül kell követnie a másodiknak. A harmadik oltást pedig 9-12 hónappal a második után szükséges elvégezni. A vakcina – adagonként 540 koronába kerül – három évig nyújt védelmet a szervezetnek, a hosszantartó védelmet pedig a háromévenkénti – egy vakcinából álló – újraoltás biztosítja. Télen ajánlatos elkezdeni a védőoltást, hogy tavaszig szervezetünk megfelelő ellenanyaggal vértezze fel magát – ismerteti a tudnivalókat dr. Eva Máderová, az Állami Egészségügyi Intézet járványügyi szakelőadója.

A kullancs – a közhiedelemmel ellentétben – nem a fák lombozatán él. A talajközeli növényzet az igazi életközege. Amíg nem jut vérhez, addig a bokrok és füvek harmatnedvein tengődik. Ugyanakkor ezek kitűnő leshelyek is! Az erdőn-mezőn közlekedő állatokra és emberekre „rásodródnak”, az éppen pihenőkre pedig „rámásznak”. Életkörülményeikről tudni kell még, hogy nem kedvelik a fényt, a meleget és a szárazságot – azaz az árnyékos, hűvös és nedves csalitos cserjések, főleg vadcsapások a kedvenc tartózkodási helyeik. A telet a kullancs az avar alatt vészeli át. Legrámenősebb az átmeneti évszakokban. Ősszel energiát kell gyűjtenie a téli álomra, tavaszra viszont elfogy minden tartaléka – magyarázza dr. Katarína Šimovičová gyermekgyógyász. Utal viszont arra, hogy a veszély ellenére sem szabad lemondani a kirándulás öröméről és jótékony hatásairól. Ajánlatos viszont zártan öltözködni, ami persze nem azt jelenti, hogy asztronautaruházatban járjuk a természetet. Felnőttek esetében az alsó testrészt kell védeni.

Akár meztelen felsőtesttel is kirándulhatunk, amíg nem heveredünk a fűbe (a kullancs az alsó régióban tanyázik és irtózik a napfénytől!). Gyermekeknél természetesen a felső testrész is védendő, de az ellenzős sapka viselése minden korosztálynak ajánlatos. Pihenéskor, főleg leülésnél és a leheveredésnél legyünk óvatosak. A kullancs is az árnyékos helyen vár áldozatára. A rövidnadrágosoknak ajánlatos fedetlen lábszáraikra kullancsriasztó szereket használni. A kirándulás befejeztével a legfontosabb mezítelen testünk átvizsgálása. A kullancs a hajlatokat kedveli, ezért ajánlatos külső segítséget is igénybe venni. A kullancscsípés a rovarcsípésektől eltérően teljesen fájdalommentes. A kis vérszopó ugyanis nyálával érzésteleníti a bőrfelületet, majd speciálisan képzett első lábaival vág rajta rést, és egyúttal le is horgonyozza magát. Ormánya egy szakszerűen kiképzett szigonyegyüttes, amely csak előre képes haladni. Az első órákban a kullancs csak nyiroknedvet szív. Rendszerint 4-6 óra múltán megtalálja a legközelebbi kapilláris véreret. Átvágva az érfalat megkezdheti a vér lassú kiszivattyúzását. A véralvadást nyálával képes meggátolni. A vérszívás időtartama a kullancs nemétől és fejlettségi állapotától függ. A hímnek elég néhány órai szívás, míg a nimfa (az ivarérett „lány”) napokig szinte megrészegül az éltető vértől. A petézni készülő anya több mint egy hétig csüng a véradó állomáson.

Lényeg, hogy minél hamarabb szabaduljunk meg a betolakodótól, figyelmeztetnek a szakértők. Nem kell tartani a fertőzéstől, ha a fej netán bennszakad, néhány nap múlva kilökődik magától, mint az apró szálka. Veszélyesebb viszont a potroh felszakadása. Akkor szinte biztos, hogy a seben keresztül a fertőzött kullancs béltartalma bekerül a szervezetünkbe.

A GlaxoSmithkKline gyógyszertársaság új gyermekvakcinát forgalmaz, így kicsinyeinket már kétéves kortól védeni lehet.

Mi az agyvelőgyulladás?

A kullancscsípés által terjesztett agyvelőgyulladás súlyos, életveszélyes megbetegedés lehet, amely vírussal fertőzött kullancsok csípésével terjed.

Hol fordul elő a vírus?

Európában az alábbi országok veszélyeztetettek: Németország, Ausztria, Svájc, Svédország, Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Horvátország és Szlovénia.

Az agyvelőgyulladás lefolyása, komplikációk

A betegség első tünetei a vírusfertőzött kullancs csípését követő 5-14 napon belül lépnek fel az oltatlan személyek kb. egyharmadánál, láz, fejfájás, rossz közérzet, végtagfájdalmak formájában. A betegek egyötödénél fejlődik ki a betegség agyhártyagyulladással, agyvelőgyulladással, agyvelő- és gerincvelő-gyulladással járó második fázisa, amely a kullancscsípést követő 4. héten kezdődik. A máj sejtjeit és a szívizmot is megtámadhatja a vírus. Súlyos esetekben arcidegbénulás, a tarkó, a vállöv és a karok bénulása léphet fel. A kullancscsípés által terjesztett agyvelőgyulladás következménye lehet hosszantartó fejfájás, szellemi leépülés és részleges bénulás. Ritkán a súlyos betegség halálos kimenetelű is lehet.

Mit tehetünk?

A kórokozó emberre való átvitelének valószínűsége a fertőzött kullancsokból annál kisebb, minél hamarabb eltávolítjuk a kullancsot. A kullancs eltávolítására ne használjuk azokat a régebben ajánlott módszereket, amelyek a kullancs légzését akadályozzák! Nem célszerű olajat, ragasztószert vagy bármilyen más anyagot a kullancsra csepegtetni, mert az oxigénhiánnyal küzdő kullancsból még több vírus juthat az ember vérkeringésébe. Az élősködőt csipesszel vagy az ujjainkkal megfogva távolítsuk el a bőrből enyhe húzással. Kerüljük a csavaró mozdulatokat! A kullancsot lehetőleg elöl, közel a fejéhez kell megfogni. Ha kullancsrészek maradnak a bőrben, azokat később feltétlenül el kell távolítani!