Mit szól Donald Trump győzelméhez?

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"254674","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"480","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"354"}}]] Németh Ilonaképzőművész, egyetemi tanár  Az amerikai választások eredménye rendkívül elkeserített. Úgy gondolom, ezzel most mindannyian vesztettünk. Az USA választói inkább szavaztak bizalmat egy szélhámos, intoleráns, macsó valóságshow-hősnek, mint egy tapasztalt, művelt természetesen nem makulátlan, női jelöltnek. Inkább egy férfinak – úgy tűnik, bármilyen férfinak. Számomra a választási eredmény az elmúlt évek legnagyobb csalódása, és nem vigasztal „a minél rosszabb, annal jobb” ígérete a társadalmi igazságosság megteremtéséért. Úgy gondolom, ez az eredmény a demokrácia veresége. Napjaink politikai eseményei arról beszélnek, hogy valamit nagyon elrontottunk. A szélsőjobboldal előretörése, a kirekesztés, a rasszizmus és a homofóbia megerősödése, a populizmus és az autokrácia visszatérése, az antiszemitizmus fellángolása mind-mind arról árulkodnak, hogy a széles tömegek elvesztették a demokráciába vetett hitüket. A politikai és gazdasági elit kapzsisága és a társadalmi egyenlőtlenségek növekedése magával hozta a populizmus megerősödését, amelynek semmilyen eszköz sem túl drága a hatalom megtartásáért. Az emberek azt kapják..., amit sugalltak nekik. Sokan azt állítják, hogy a nők emancipációjának kérdése már régen túlhaladott, megoldott. A mostani eredmény is jól mutatja, mennyire nincs ez így. Tudom, hogy minden egyes nő felelős a saját emancipációjáért, de miért gondoljuk, hogy a férfiközpontú, igazságtalan családi és társadalmi szocializáció nem érinti a nőket ugyanúgy, mint a férfiakat? A nők is és a férfiak is ugyanannak a tekintélyelvű nevelésnek és politikai manipulációnak a hatására döntenek. A patriarchális hagyomány és nevelés, valamint annak következménye, a társadalmi előítéletesség gyakorlata, még mindig – és lehet, hogy egyre inkább – azt mutatja, hogy „csak” nők vagyunk. Putyinnal, Trumppal és a többiekkel millitáns, erőszakos jövő várhat ránk. Én nem ezt akartam. Ugyan minden háború és rombolás után az újjáépítés következik, de nem lehetne ezt ezúttal megspórolni? [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"254675","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"480","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"320"}}]]Vörös Lászlótörténész Gondolom, most nem csak az amerikaiak nagy része reménykedik, abban hogy az elnök Trump lényegesen különbözni fog az elnökjelölt Trumptól. Attól tartok, ennek nem nagy az esélye. Érdemes lesz figyeleni, hogy a Trump-féle retorika, illetve világnézet egyes elemei milyen mértékben válnak elfogadottá össztársadalmi szinten. Sajnos, sokszor megfigyelt jelenség, hogy a politikai vezetés folytonos radikális megnyilvánulásai nemcsak a társadalomnak már amúgy is szélsőségesebb tagjaira vannak hatással, hanem az egzisztenciális bizonytalanságban élő hétköznapi emberekre is, akiknek a száma csak egyre növekszik. Az Egyesült Államok politikai és társadalmi elitje, illetve polgárai számára talán az egyik legnagyobb kihívást az elkövetkező években az fogja jelenteni, hogy milyen mértékben sikerül – a Trump-kormányzat segítségével vagy annak ellenére – áthidalni az egyre csak mélyülő gazdasági, szociális, etnikai és világnézetbeli szakadékokat, amelyek a jelenlegi helyzethez vezettek.  [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"254676","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"479","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"346"}}]]Molnár Miriamaz USA-ban élő publicista November 8-án az USA választópolgárai egy kompetens nő és egy dilettáns férfi között választhattak. Igaz, hogy az érvényes szavazatok jelenlegi állasa szerint a kompetens nő nyert majdnem háromszázezer szavazattal, az amerikai választási rendszer viszont az inkompetens férfinak ítélte az elnöki posztot, és ezáltal potenciálisan több évtizednyi pozitív változás semmisülhet meg. Egy biztos: Donald Trump nem akart elnök lenni, amikor elindult a választásokon, csupán a márkáját akarta kicsit felvirágoztatni, csak közben, az USA és a világ kárára, elsült a kapanyél.  Mivel Trump nem politikus, és élete során sokszor jelentett ki egyfajta politikai nézetet, majd annak az ellenkezőjét, miközben magabiztosan letagadta, hogy korábban ellentétes kijelentést tett volna annak ellenére, hogy ezek tévé- és rádióműsorokban hangoztak el, és így igazából letagadhatatlanok, valamint azért, mert Trump imád hazug konspirációs elméleteket terjeszteni, állandó szereplési és bosszúvágy hajtja, nem lehet tudni, abból a sok eszeveszett zagyvaságból, amit kampánya során kiejtett a száján, mit akar majd elnökként megvalósítani, és mit nem.  Sajnos, legalább két évig egy republikánus többségben szenvedő kongresszus lesz segítségére, így több évtizedre kiterjedő károkat okozhat az USA-n belül és világszerte. Nem hiszem, hogy Trump képes a kormányzásra, vagy hogy lenne hozzá kedve, így sok függ attól, kikre bízza a kulcsterületeket.  Már egy nappal a választások után nyilvánvaló azonban, hogy azok, akik eddig csendben voltak – rasszisták, antiszemiták, nőgyűlölők, idegengyűlölők, homofóbok, csalók, hazudozók és a gyengébbeket terrorizálók – mostantól nyíltan és büszkén lesznek azok, csakúgy, mint az elnökük. [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"254677","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"331","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]Simon Attilatörténész Bevallom, meglepett az eredmény. Nem örülök neki, hogy egy olyan ember került ebbe a pozícióba, mint Trump, de elfogadom a többség döntését, hiszen erről szól a demokrácia. Ám az, hogy ilyen mennyiségben szavaztak rá az amerikaiak, azért jelzi, hogy valami nagyon félresiklott (nem csak az USA-ban) az utóbbi egy-két évtizedben. Azt, hiszem, ahhoz nagyon keveset tudunk az új elnök valódi gondolkodásáról, hogy politikáját illetően messzemenő jóslatokba bocsátkozhassunk. Én magam sem az amerikai bel-, sem a külpolitikában – bár lesznek hangsúlyeltolódások – nem várok olyan nagy változásokat, mint azt sokan jósolják. A valódi problémát abban látom, hogy Trump győzelme része annak az átalakulásnak, amely a világban zajlik, s amely a populizmus, az idegengyűlölet, a mássággal szembeni intolerancia, a tekintélyelvűség előretörésével jár, s félő, hogy ez a fajta gondolkodás régiónkban is – ahol már eddig is jelen volt – erősödni fog. Ez pedig nekünk, szlovákiai magyaroknak biztosan nem hoz jót. [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"254678","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"480","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"320"}}]]Mészáros Andrásfilozófus, egyetemi professzor Trump győzel­me az első pil­lanatban meglepett, rögtön utána pedig korrigáltam ezt a viszonyulásomat, mert valójában az történt, amit előre feltételezhettünk. Ez pedig az, hogy az emberek – mint választók, vásárlók vagy hívők – bizonyos helyzetekben nem racionálisan reagálnak. Ami a történelemben mindig is megvolt, de mára tömegméreteket öltött. A megnevezett helyzetekben nem az üzenetek logikus összefüggésekben megjelenő formája, valamint igazságtartalma, hanem ezek harsánysága, végletekig leegyszerűsített primitivizmusa dönt. Az emberiség rálépett a visszafordíthatatlannak tűnő elbutulás útjára. És ebben az esetben teljesen mellékes, hogy Trump mivé fog válni az elnöki hivatalban, hiszen az USA-nak már volt nála műveletlenebb elnöke is, hanem az, hogy a csúcsra az emberi butaság könyörtelen kihasználásával és a féktelen demagógia révén lehet felkapaszkodni. Ez az, amitől félek. Azért is, mert nemcsak az USA-ban, hanem itthon és a szomszédban is ez a módszer a menő.[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"254679","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"480","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"326"}}]]Gombos Zoltánaz USA-ban élő orvosAmerika déli részén élek, ami hagyományosan „republikánus övezet”, s még itt is hatalmas a meglepetés. Több ismerősömet valamiféle félelem kerítette hatalmába; talán jogosan, ha belegondolunk Trump választási ígéreteibe. A hírekben elszaporodtak a rettegő emigránsok, muszlimok nyilatkozatai, akik attól tartanak, hogy napokon belül el kell hagyniuk az országot. Tapasztalatból tudom, hogy a választási ígéretek nagy része sehol sem tartatik be. Amit elképzelhetőnek tartok, az egyebek mellett az orosz–amerikai kapcsolat bizonyos rendeződése. Nagy próbatétele lehet ennek, ha Putyin szemet vet a balti államok valamelyikére az USA által kevésbé támogatott NATO hátszelében. Trump valószínűleg inkább a hazai ipart és bányászatot helyezi előtérbe a környezetvédelemmel szemben. Egészen biztosan belenyúl az egészségügyi reformba is, ettől személy szerint sokat várok, pozitív értelemben. És bár valójában senki, talán még maga Trump se tudja, mit hoz a közeljövő, óvatosan optimista vagyok azon a téren, hogy Amerika a világ rendőre szerepéből alább fog adni kicsit, és inkább saját fejlesztésére összpontosít. Ránk férne.