Mit szagol a katona?

A kiképzés során az újoncok fintorognak, ha a lőporfüst, a latrina vagy akár csak az izzadság szagát is érzik. Ám a valós bevetésekben néha az életük múlik azon, hogy az idegen környezetben, más életkultúrában felismerik-e, hogy az ott észlelt, szokatlan szagok milyen veszélyre utalhatnak.

A szagészlelésünk kitűnő, hiszen az orrunkban lévő, levélbélyegnyi, hámmal borított epithelium tízmillió szagérzékelő neuoronja, idegsejtje révén csaknem 100 ezer illatot, szagot vagyunk képesek megkülönböztetni, 350 szagcsoportban. Azaz jóval többfélét, mint hangot vagy színt. Hallásunk összes jellemzőjének felderítéséért már 1961-ben, a látáséért 1967-ben adtak Nobel-díjat, a szagláséért viszont – éppen e bonyolultsága, egzakt felmérésének nehézsége miatt – csak 2004-ben. (Megosztva, a washingtoni egyetemen kutató Linda Bock és a Columbia Egyetemen dolgozó Richard Axel professzoroknak.) Az is közismert tény, hogy az ember az észlelt szagokra azonnal reagál – például a nemdohányzó családban hazatérő férj már az előszobában regisztrálja: itt valaki cigarettázott –, míg a látott eseményeket vagy csak hallomásból megismert történetek valóságtartalmát olykor kétkedve fogadja.

Az amerikai katonai vezetés a Nobel-díjat érdemelt felismerésekből kiindulva megbízta a szagszakembereket egy, már a kiképzés során is alkalmazható szagszimulátor kifejlesztésével. A 2002 óta folytatott kísérletek eredménye a kísérleteknél már alkalmazható szaggallér, melyet az ICT, a kaliforniai egyetem hollywoodi technológiai intézete dolgozott ki. Nem véletlenül, mert az intézet szorosan együttműködik a hollywoodi filmstúdiókkal a különféle virtuális és animált filmek hang és képeffektusainak kialakításában. Most kibővült a paletta: komolyabb virtuális szageffektusok kialakításával.

A program kulcsszakembere a középkorú Jackie Morie asszony, a szinte hihetetlen trükkök évtizedek óta megbecsült ötletgazdája és kivitelezője, aki büszkén mutatta be a – szerinte még távolról sem tökéletes – készítményét, a szaggallért. Ezen a gyorsan fel-le csatolható nyakörvön négy, egy-egy gázöngyújtóéval azonos méretű, minicsapos szagkapszula van, amelyekhez egy kis ventillátor is csatlakozik. A kapszulákba tetszés szerinti szaganyagok tölthetők (akár oszló tetemek, dízel kipufogógáz, trópusi erdő vagy égő emberi haj szaga is).

A nyakörvet két kiképzési fázisban is használhatják. Az egyszerűbb fázisban a feladatát (például egy romos városban történő járművezetést) egy szimulátorban tanuló katona az oktató parancsára nyit ki egy-egy, esetleg a szituációra nem is jellemző, idegen szagot tartalmazó kapszulát. A másikban a valóságos gyakorlótéren kúszó, osonó újonccal, szinte élesben szagoltatják például a dízelszagot, ami azt jelzi, hogy a közelben harci jármű lehetett, vagy még most is ott rejtőzködik. Morie asszony szerint a következő változat kapszuláit az oktató már távolból, rádióirányítással is kinyithatja majd.

A repülőtársaságok is tervezik a pilótákat oktató szimulátorokban virtuális szagokat is gerjesztő készülék alkalmazását. Az égő kábelburkolat, szigetelőanyag, hidraulikaolaj szagának időben való felismerése katasztrófát előzhet meg, mert elárulja, hol keressék a pilóták a baj okát.

És, mert mindez Hollywoodban történik, nem csoda, hogy rögtön felmerült egy szagos multiplex mozi létesítésének a gondolata is. Habár, ki tudja, miként reagálna a közönség, még inkább a kritikusok hada, ha egy természetfilmben az amerikai bűzös borz elárasztaná a nézőtér légterét váladéka illatával, vagy egy akciós filmben öklendeztető hullaszag töltené meg a nézőteret?