Ismét terítéken a civil szervezetek megbélyegzése

A szakértők már a konszolidáció bemutatásakor arra figyelmeztettek, hogy a tranzakciós adó bevezetése a csomag legkártékonyabb intézkedése. A hátrányok listája rendkívül hosszú, azonban igen előkelő helyen szerepel a tény, hogy a tranzakciók megadóztatása a vállalkozók mellett a harmadik szektort is érinti.

Politizálók kizárva

Mivel az államfő pénteken aláírta a tranzakciós adó bevezetését szorgalmazó törvénytervezetet, így már biztos, hogy a módosítás 2025. április 1-jén életbe lép. Számos, az új adónemmel kapcsolatos kérdés azonban továbbra is tisztázatlan. Ezek egyike pedig a nonprofit szférát érinti. 

Mivel a civil szervezetek képviselői nem rejtették véka alá a javaslattal kapcsolatos ellenérzéseiket, így a kormány sem hagyhatta figyelmen kívül az aggályaikat. A kabinet képviselői elismerték, valóban szükség van a módosításra. A koalíciós partnerek közül végül a Hlas tűzte zászlajára az ügyet, a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) pedig arról tájékoztatott, hogy már konkrét javaslatokkal dolgoznak.

Azoknak a polgári társulásoknak szeretnénk segíteni, amelyek valóban az emberekért dolgoznak

– magyarázta Tomáš, aki példákkal is szolgált. Szerinte az engedmény az olyan közérdekű polgári társulásokra vonatkozhat, amelyek például betegeknek, rászorulóknak segítenek, továbbá kulturális és sporttevékenységet folytatnak.

Az államkincstár őre, Ladislav Kamenický (Smer) beismerte, felmerült annak lehetősége, hogy az egész ágazat adómentességet kapjon. A pénzügyminiszter egyúttal azt is jelezte, ha egyértelműen meg lehet határozni, hogy melyek azok a civil szervezetek, amik „politikai tevékenységet” folytatnak, a kivétel rájuk nem vonatkozik majd.

Újabb hadüzenet

Robert Fico negyedik kormánya hivatalba lépése óta nem ez az első eset, hogy a kabinet „jó” és „rossz” kategóriába sorolná a civil szervezeteket. Az SNS képviselői korábban már javasolták, hogy „külföldről támogatott” szervezetté nyilvánítsanak minden olyan csoportosulást, aki ötezer eurónál magasabb összegű támogatást kap az országhatárokon túlról. A köznyelvben csak ügynöktörvényként emlegetett tervezettel kapcsolatos törvényalkotási folyamat végül megrekedt, a téma pedig lassan kikopott a közbeszédből. A munkaügyi miniszter néhány nappal ezelőtti megjegyzése azonban az akkor javasolt megbélyegzésre emlékezteti a nonprofit szektor képviselőit.

„Ha ebben a rendszerben, amit 30 éve építünk, most egy másfajta felosztást szeretnénk létrehozni, ami azon alapul, hogy nekünk valami nem tetszik, ezért kitaláljuk, hogy politikai, akkor ezzel nagyon nehéz egyetérteni. Főleg úgy, hogy ezt a kifejezést nem tudjuk se megmagyarázni, se definiálni” – sorolta aggályait Marcel Zajac, a Civil Szervezetek Kamarájának elnöke.

A szlovákiai magyarok is aggódnak

Bár egyelőre nem világos, hogy a kabinet milyen módszerrel szeretne megkülönböztetni a harmadik szektorban tevékenykedőket, lapunk felvette a kapcsolatot a szlovákiai magyar civil szféra néhány képviselőjével, és arról érdeklődtünk, mi a véleményük a kormány tervezett lépéseiről.

Az emberekre hivatkozni mindig gyanús és árulkodó: vajon ki dönti el, hogy ki segít nekik? Talán a munkaügyi miniszter? Mivel én egyáltalán nem bízom ebben a kabinetben, feltételezem, hogy a kormány pártjaihoz közel álló civil szervezetek lesznek azok, amelyek közhasznúak

– nyilatkozta lapunknak Németh Zoltán, a Varsói Egyetem professzora, a Bázis Egyesület elnökségi tagja, aki szerint azok kerülnek majd hátrányos helyzetbe, akik „nem állnak közel a tűzhöz”.

A Sine Metu Egyesület vezetője, Orosz Örs úgy véli, a civil szférát nem lenne szabad újabb terhekkel sújtani, és a tervezett módon kategorizálni.

„Azért szerencsétlen ez az ötlet, mivel ez a megbélyegzés politikai fegyverként is használható. Ha a szikár tényeknél maradunk, és azokat vizsgáljuk, akkor azt mondanám, hogy nem esünk bele a tervezett kategóriába, mivel nem folytatunk politikai aktivizmust. Mivel azonban sorainkban több, a közéletben is aktív tagot találunk, ezt felhasználhatják ellenünk” – magyarázta Orosz, aki az egyesület elnökeként megyei képviselőként is aktív.

A kéretlen kategorizáció mellett a tranzakciós adóval járó anyagi terhek is komoly gondot jelentenének az érintetteknek.

A kultúra egyébként is alulfinanszírozott, ez pedig egy újabb kiadás lesz, ami a tevékenységünk rovására megy

– jelezte Orosz Örs, aki szerint ez a szolgáltatott kultúra minőségére is hatással lesz. A Sine Metu Egyesület vezetője szerint az sem kizárt, hogy a tranzakciós adó bevezetése elhozhatja a közösségi adakozás végnapjait.

„A civil szféra alapja, hogy a polgár érez valamilyen hiátust, és összefogással próbálja azt betölteni. A szlovákiai magyar harmadik szektor jellemzően állami feladatokat lát el, így ebben a kontextusban teljesen etikátlan dolog, hogy a politikusok ezeken a szervezeteken szeretnének nyerészkedni” – jelentette ki Orosz Örs.

Németh Zoltán ugyancsak arra figyelmeztetett, hogy „ha egy ilyen lépésre sor kerül, minden bizonnyal a tagsági díjakból befolyt összegekhez kellene nyúlnunk. Ami azért is kellemetlen, mert a Bázis önmagában, alanyi jogon semmilyen támogatással nem rendelkezik, csupán olyanokkal, amelyekre pályázni kell. Ezek esetében pedig mindig szükséges valamilyen önrészt kimutatni, amit a tagsági díjakból fedezünk.”