MIT KELL TUDNI A GYERMEKKORI KÖVÉRSÉGRŐL?

Növeli a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását.

Csökkenti a várható élettartamot.

Csökkenti a gyermek mozgás-igényét.

Romlik az életminősége.

10-szer nagyobb az esélye, hogy felnőtt korában is kövér lesz.

Hogyan állapítják meg a kövérséget?

Ma a leggyakrabban az úgynevezett BMI indexet alkalmazzák az elhízás fokának megállapításához. A BMI a Body Mass Index, vagyis a testtömeg index kifejezés rövidítése.

A BMI meghatározása:

BMI = a testsúly/ (testmagasság méterben)2

Vagyis egy 175 cm magas, 70 kg súlyú ember BMI értéke:

BMI= 70/(1,75)2 = 22,86

A felnőtteknél a túlsúly 25 BMI felett kezdődik, a kóros kövérség a 30 BMI felettieknél áll fenn. A gyerekek elhízottságának megállapítására azonban ezeket az értékeket azonban nem lehet alkalmazni, erre külön táblázat szolgál.

Napjainkban a BMI a legelfogadottabb mértékegység a túlsúly és a kövérség megállapítására.

Egyelőre nem léteznek a világ minden országában elfogadott standard értékek a kövérség és a túlsúly meghatározására.

A gyakorlat azt mutatja, hogy a nemzeti normák alkalmazása pontosabb képet ad, mint az Egészségügyi Világszervezet által megállapított norma.

A CAP 2001-es felmérés alapján állapították meg a nálunk érvényes nemzeti normát, mely lehetővé teszi a túlsúly és a kövérség megállapítását.

Szlovákiában egyelőre nem jelent komoly veszélyt a gyermekkori elhízás.

A felmérés eredménye azt mutatja, hogy a fiatalok egyre nagyobb százaléka túlsúlyos.

A gyermekek elhízása elsősorban a fejlett országokat fenyegeti.

Nagy Britanniában 1984–1998 között 8 százalékról 22 százalékra emelkedett a kövér gyerekek aránya.

Spanyolországban a 6-7 éves korosztályban 1984 és 1995 között 23 százalékról 35 százalékra nőtt a túlsúlyosok aránya.

Franciaországban 11 év alatt, 1992–2003 között 10-ről 16 százalékra nőtt a kövér gyerekek aránya.