Mit árul el a Fico-csomag a magát szocialistának nevező kormányról?

A parlament kormánytöbbsége szerdán megszavazta a költségvetés elfogadásához szükséges, azt befolyásoló jogszabályokat. Egyes elemzők ezt úgynevezett Fico-csomagnak nevezik, mivel a költségvetéssel együtt többet árul el a kormány valódi szándékából, mint a kormányprogram.

Az egyik legnagyobb és leghangosabb ellenállást kiváltó tervezett változás a 2 százalékos adófelajánlás megszüntetése volt a cégek esetében. Ez több százmillió korona bevételtől fosztotta volna meg a civil szervezeteket. A tervezet még szeptemberben szivárgott ki, és rögtön az ellenzék, valamint az érintett civil szervezetek erős ellenállásába ütközött. A szerdán elfogadott változat egyfajta hibrid, „van is rajta ruha, meg nincs is.” Jövőre még szinte minden marad a régiben, csak a természetes személyek, vagyis az alkalmazottak számára emelkedik meg az adomány alsó határa, a jelenlegi 20 korona helyett 100 korona lesz. Ahhoz képest, hogy a kormány jövőre meg akarta szüntetni ezt a lehetőséget a cégek számára, ez nem is mondható változásnak. Kellemetlen, de viszonylag enyhe megszorítás a civil szervezetekkel szemben, hogy jövőre megszűnik a gazdasági tevékenységből származó bevételre – a 300 ezer koronáig – érvényes adómentességük. Ez évente akár 60 ezer korona kiesést jelent a vállalkozó szervezetek esetében. Az alapítványoktól, pályázati úton programok megvalósítására elnyert összegekből nem kell adózni.

Egy évvel később, 2008-ban újabb változás várható, a felajánlás szabályai nem változnak, de az adományok felhasználási köre szűkül. Meglepő módon kimarad belőle az oktatás támogatása, ami kedvezőtlenül érint sok iskolát, szülői szövetséget, melyeknek nem kis segítséget jelentett ez a támogatás. A 2 százalékos felajánlás 2009-ben szűnik meg, már ha valóban megszűnik. A pénzügyminiszter ugyanis elképzelhetőnek tartja, hogy újra átgondolják a civil szektor finanszírozását, ebbe belefér az is, hogy megmarad a 2 százalékos felajánlás.

Kétkulcsos áfa

A jövedelemadóval ellentétben az áfa jövőre kétkulcsos lesz, a gyógyszerekre és az egyes gyógyászati segédeszközökre 19 százalék helyett csak 10 százalékos adót vet ki a kormány. Ennek köszönhetően csökkenhet a gyógyszerek ára, és ezzel a térítési díj összege is. Az ellenzék ezt a javaslatot sem támogatta, Ivan Mikloš korábbi pénzügyminiszter szerint ugyanis ez csak megbontja az egységes rendszert, lehetőséget ad a gyógyszergyártók mellett más csoportok számára is, hogy lobbizzanak további termékek áfájának csökkentése érdekében.

Emellett a betegek alig érzik majd meg a változást. A térítési díj mintegy 200–300 millió koronával csökken, vagyis egy beteg alig 50 koronát takarít majd meg, számolta ki Viliam Novotný (SDKÚ). Jelentősebb megtakarítással számolhatnak azonban az egészségbiztosítók és a kórházak, mivel az áfa csökkentésének teljes hatása mintegy 2,3 milliárd koronát tesz ki. Ez az összeg éppen hogy csak pótolja a marginális – 20 és 50 koronás – térítési díjak szeptemberi megszüntetése miatt kieső bevételt. A kétkulcsos áfa nehezíti a gyógyszerészek munkáját, főleg azért, mert január 1-jén lép életbe, vagyis egy időben az újabb gyógyszerár-változással.

Az állam többet fizet

Az egészségügyi törvények egyik legvitatottabb pontja volt az állam által fizetett egészségbiztosítási járulék mértékének meghatározása. Ez azokra a biztosítottakra vonatkozik, akik helyett a törvényből kifolyólag az állam fizeti a biztosítási járulékot, vagyis a gyerekekre, nyugdíjasokra, gyesen lévő kismamákra, munkanélküliekre stb. A kormányprogram szó szerint kimondja, hogy 2007-től az állam az átlagbér a 4 százalékáról 5 százalékra emeli a járulék mértékét. Hogy a program betartásának látszatát fenntartsák a kormány salamoni megoldást választott: 5 százalékot fizet, de csak az első négy hónapban, májustól újra az átlagbér 4 százalékát kapják a biztosítók ezen ügyfeleik után.

A miniszter állítja, hogy év végéig 5 százalékos lesz a járulék, de erről csak ő van meggyőződve, az egészségbiztosítók is egész évre osztják szét a négy hónapra kapott növekményt. A minisztériumnak át kellene ugyanis alakítania az egészségügyi intézmények, kórházak még mindig pazarló hálózatát, vagyis be kellene zárni, át kellene alakítani az intézmények jelentős részét. Ez Rudolf Zajacnak sem sikerült négy év alatt, kérdéses, hogy a magas támogatottságának megőrzésére törekvő Fico-kormány ezt a fájdalmas döntést meghozza-e. Az egy százalékpontos emelés, négy hónap alatt mintegy 2,1 milliárd koronát jelent, ebből kellene fedezni az egészségügyi dolgozók béremelését. Az bizonyos, hogy ez az összeg 30 százalékos béremelést nem tesz lehetővé, kérdés, hogy milyen álláspontra helyezkednek majd a szakszervezetek.

Művészeti iskolákat az önkormányzatoknak

Január elsejétől az önkormányzatoknak saját adóbevételeikből kell majd finanszírozniuk a nem állami művészeti alapiskolákat és egyéb oktatási intézményeket, köztük a speciális pedagógiai tanácsadókat. Az állam ezentúl nem biztosít fedezetet működtetésük költségeire, döntött a parlamenti többség az ellenzék heves tiltakozása ellenére.

További változás, hogy jövő évtől az iskolának járó állami támogatás a tanerő bértábla szerinti besorolásától is függ majd. Az önkormányzatok elfogadhatatlannak tartják, hogy „pénz”, forrásfedezet nélkül kapják meg ezt a feladatot, az érintett intézmények vezetői pedig lassú megszűnéstől tartanak, mivel szerintük az önkormányzatok nem tartják majd el a magánintézményeket. Egy átmeneti, hároméves időszakban az önkormányzatok kötelesek biztosítani az intézmény fenntartásához szükséges összeg 90 százalékát. A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) a köztársasági elnökhöz fordul, és kéri, hogy ne írja alá a törvényt. (l-p-j, -cze)