Mire jók a koronavírus idején bevetett korlátozások és a karantén?

A grafikon eredetileg az amerikai járványügyi hivatal egyik tanulmányához készült 2017-ben, nem specifikusan a koronavírushoz kapcsolódóan, hanem a járványügyi intézkedések hatásának általános illusztrálására. Az első, meredek görbe egy elszabaduló és erősen fertőzőképes vírus okozta járvány kontrollálatlan lefolyását mutatja. Jól látszik rajta, hogy az ellátásra szoruló fertőzöttek száma hamar leterheli és megbénítja az egészségügyi rendszert. Ez beláthatatlan következményekkel járhat, most ne is menjünk bele bővebben.

A laposabb görbe az, aminek az eléréséért most a világ összes kormánya és egészségügyi szervezete küzd, óriási energiát bevetve.

Jól látható rajta, hogy a karanténnal, utazási korlátozásokkal, tömegrendezvények betiltásával, iskolabezárásokkal és a többi, a hírekből már ismerős módszerrel mit lehet elérni: ha esetleg nem is csökken nagyságrendileg összességében a fertőzöttek száma, a járvány időben jobban széthúzódik, és egyszerre nem lesz annyi beteg, ami az egészségügy teljesítőképességét jelentősen meghaladja. (A koronavírus esetében ezt még persze bonyolítja pár faktor, például hogy a járvány lassításával időt nyernek az ellenszer kifejlesztésén dolgozó kutatók.) És hogy miért nincs az első görbéhez hasonló lefolyása a szezonális influenzának, ha egyszer arra nem szokás karanténnal és hasonlókkal reagálni? Azért, mert sokkal kevésbé hatékonyan fertőz, mint a koronavírus; van ellene védőoltás; már ismerjük a vírust, a betegséget, és az egészségügyi rendszereink úgy vannak méretezve, hogy elbírjanak az évenként visszatérő járvánnyal.

A teljes cikket az index.hu-n olvashatják.