Miért is látogatjuk a hétvégén a temetőket?

A halottak napi megemlékezésekre már annak előestéjén sor kerül, meghatározott liturgia alapján. Mindenszentek ünnepének célja, hogy az összes szentre - nemcsak azokra, akiket a katolikus egyház hivatalosan szentnek nyilvánított - egy közös napon emlékezzenek a katolikus hívek - közölte Káposztássy Béla szobi plébános. A katolikus pap utalt arra, hogy a szentek alatt eredetileg a vértanúkat értették, azokat, akik hitük miatt a Római Birodalomban üldöztetést szenvedtek.

Manapság azonban szentek alatt tágabb értelemben azokat is értjük, akik erkölcsös, mélyen vallásos életük eredményeként üdvözültek, és a katolikus hit szerint haláluk után a mennyországba jutottak. Az ünnepet Keleten már Kr. u. 380-ban megtartották. A nyugati egyház liturgiájába IV. Bonifác pápa vezette be, aki 609-ben megkapta a pogány istenek tiszteletére épült, akkor már felújítandó római Pantheont, és május 13-án felszentelte Mária és az összes vértanú tiszteletére - folytatta.

III. Gergely pápa (731-741) a "Szent Szűznek, minden apostolnak, vértanúnak, hitvallónak és a földkerekségen elhunyt minden tökéletes, igaz embernek" emléknapjává tette mindenszentek ünnepét, végül IV. Gergely pápa (827-844) helyezte november 1-jére az ünnepet. Mindenszentek napját állami ünnepként is számon tartották, a kommunizmus évei után pedig 2001 óta újra munkaszüneti nap lett. A plébános elmondása szerint halottak napján az egyház ősi gyakorlatának megfelelően imádkoznak a meghaltakért, illetve üdvösségükért.

Az ünnepet először mai formájában Szent Odilo cluny-i bencés főapát rendelte el 998-ban szerzetesei számára. (MTI)