Erről a kérdésről már évezredek óta heves viták folynak. Az évszázados kérdésre úgy tűnik, végre megszületett a válasz.
TYÚK vagy a TOJÁS... A tudósok megválaszolták a megválaszolatlan kérdést!
Már az ókori Görögországban Arisztotelész is foglalkozott ezzel a paradoxonnal. A tudósok azt mondják, hogy most végre sikerült megoldaniuk a rejtélyt.
Úgy tűnik, hogy a tojás volt előbb, mint a tyúk, ami sokak számára hatalmas meglepetést okozhat. Egy 2017-ben felfedezett ősi organizmus vezette a tudósokat arra a következtetésre, hogy a tojások sokkal régebben jelentek meg, mint az első állatok. A Chromosphaera perkinsii, egy egysejtű organizmus, amit Hawaiin találtak, és amit a tudósok legalább egy milliárd évvel ezelőttire datálnak, adta az első nyomokat. A szervezet osztódással hozott létre valami olyat, amit a tudósok a tojások elődjének tartanak.
Ez az organizmus többsejtű struktúrákat hozott létre, amelyek nagyon hasonlítanak az állati embriókhoz – ezt a genfi egyetem tudósai fedezték fel. A felfedezés arra utal, hogy a tojások léteztek jóval azelőtt, hogy az első állatok megjelentek volna. A kutatás vezetője, Omaya Dudin elmondta: „Bár a Chromosphaera perkinsii egysejtű faj, ez a viselkedés arra utal, hogy a többsejtű koordinációs és differenciálódási folyamatok már sokkal régebben jelen voltak mint ahogy az első állatok megjelentek a Földön.”
A tudósok a Chromosphaera perkinsii őseinek életét vizsgálták. Kulcsfontosságú ismereteket szereztek a mechanizmusokkal kapcsolatban, amelyek segítették a többsejtű életformák, például az állatok kialakulását. Az állatok többsejtű organizmusok, és a Földön később jelentek meg, mint az egysejtű életformák, például a baktériumok. A többsejtű életformák egyetlen tojássejtből fejlődtek ki. A tudósok úgy vélik, hogy a fejlődési folyamat már az állatok megjelenése előtt elkezdődött. Azonban a többsejtű organizmusok kialakulásának folyamata nem teljesen tisztázott. Az eredmények a Nature folyóiratban jelentek meg.
Egy másik tanulmányban, amely ugyancsak ezt a kérdést vizsgálta, és amely a Nature Ecology & Evolution folyóiratban jelent meg, a kutatócsapat 51 fosszíliát és 29 élő fajt vett alapul, majd két kategóriába sorolta őket: tojásrakó (kemény vagy lágy héjú tojásokat tojó) és elevenszülő (életképes utódokat szülnek, mint mi emberek). A kutatás kimutatta, hogy a csirke ősének korai elődei elevenszülők voltak.
Bár a bristoli és a nanjingi egyetemi kutatócsapatok megállapították, hogy a kemény héjú tojásokat tojó állatok voltak az egyik legnagyobb innováció, ez a kutatás rendkívül figyelemre méltó. A csapat magyarázata szerint a kutatás arra utal, hogy a hosszan tartó embriómegőrzés fő védelmi mechanizmus volt ezen állatok számára – így lényegében már akkor az „élő csirke születése” biztonságosabb volt, mint a tojásrakás.
Michael Benton, a bristoli egyetem professzora elmondta: „Az amniotikus állatok előtt az első négy végtagúaknál a halak uszonyai alakultak végtagokká, amelyek alapvetően kétéltűek voltak. A vízben vagy annak közelében kellett élniük, hogy táplálkozhassanak és szaporodhassanak, hasonlóan a mai kétéltűekhez, mint a békák és szalamandrák. Amikor 320 millió évvel ezelőtt megjelentek az amniotikus állatok, képesek voltak elválni a víztől, mivel vízálló bőrt és egyéb mechanizmusokat alakítottak ki a vízveszteség kontrollálására. Az amniotikus tojás volt a kulcs.”
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.