Melyik a kedvenc „talpalávalónk”?

A padló a lakás egyik legnagyobb igénybevételnek kitett felülete, ezért fontos, hogy az egyes helyiségek burkolatának kiválasztása előtt nemcsak az árat, hanem a funkcionális és esztétikai szempontokat is figyelembe vegyük. ČTK-felvételSzlovákiában az elmúlt évek masszív reklámkampányainak köszönhetően ma szinte mindenki laminált szalagparkettát szeretne a lakásába, nagy a keletje azonban a padlócsempének is. Mint Szlovákiában nagyjából minden, így ez is az árakról szól. A kereskedők tapasztalatai szerint még a többmilliós villákat építők sem ügyelnek arra, hogy a legolcsóbb megoldásnak számító laminált parketta helyett valami időállóbbat válasszanak. A laminált parketta sikerét elsősorban annak köszönheti, hogy korábban az ára gyorsan esett, és ezen az alacsony szinten várhatóan az elkövetkező időszakban is megmarad, a fa parketták árai ugyanakkor nagy valószínűséggel nőni fognak. Az ok egyszerű. Míg az olcsó laminált burkolatok alig pár évet bírnak ki, a fa parkettákat akár 30 évig is koptathatjuk. A padló ugyanakkor a lakás egyik legnagyobb igénybevételnek kitett felülete. Cseréje drága, nagy felfordulással jár, ezért fontos, hogy az egyes helyiségek burkolatának kiválasztása előtt nemcsak az árat, hanem a funkcionális és esztétikai szempontokat is figyelembe vegyük.

Mivel a padló mindig nagy igénybevételnek van kitéve, az egyik legfontosabb elvárás, hogy legyen ellenálló a járás, bútortologatás, leeső tárgyak, különféle vegyi anyagok hatásának. A kopásállóság mellett azonban legalább ennyire meghatározóak a tisztán tarthatóság, a csúszásmentesség és az utóbbi időben – az allergia terjedése miatt – az egészségügyi szempontok. Ma már különféle természetes és szintetikus anyagok közül választhatunk: a kerámia, a kő és a linóleum hidegburkolat, míg a parafa, a fa és a szőnyegpadló a melegburkolatok közé tartoznak.

Hagyományosan a lakószobákat parkettával vagy szőnyegpadlóval fedték, míg a közlekedők, mellékhelyiségek kő- vagy műanyag borítást kaptak. A mai lakberendezési szokások ennél jóval nagyobb szabadságot tesznek lehetővé. A megváltozott tértagolás eredményeként gyakran kap kerámia- vagy kőburkolatot a nappali, mely egy légtérben található a konyhával. A lakás több helyiségén átfutó, a nagy tereket összekapcsoló, egybefüggő padlófelületek kiválasztása különös megfontolást igényel: az eltérő funkcióknak egyaránt megfeleljen, színben, mintában harmonizáljon a berendezési tárgyakkal és a falburkolat anyagával, színével. Az ilyen padlólapok gyakran túlnyúlnak a lakás belső terén, ki a teraszra, mintegy kitágítva a teret a külvilág felé. Ebben az esetben ügyelni kell arra, hogy a külső burkolat fagyálló legyen. Nem ritka az sem, hogy az egy légtérbe kerülő étkező-konyha-nappali együttesét éppen az eltérő fajtájú padló – kerámia, vagy kő és fa kombinációja – tagolja, megtörve a nagy felület monotóniáját. Ilyenkor fontos, hogy a különböző burkolatok pontosan illeszkedjenek, és egymással harmonizáljanak.

A térbeosztás hagyományos rendjének átalakulása miatt egyre inkább ezek a multifunkcionális helyiségek válnak a családi hétköznapok színterévé, járófelületüknek a lakás többi részénél jóval nagyobb tehertételt kell elviselniük. A rosszul kiválasztott burkolat ezért sok bosszúság forrása lehet, az idő előtti elhasználódás árát pedig drágán kell megfizetni. Ezért nem érdemes sem a burkolaton, sem aljzatán spórolni. Különösen fontos a szigetelés, hiszen a követ hidegnek érezzük – kivéve, ha padlófűtés melegíti a családi nappalit.

Nagy igénybevételnek van kitéve a fürdő, a vécé, a közlekedő is, ideális burkolat ezekben a helyiségekben a kerámialap, esetleg a pévécé. Választáskor a fő szempont a vízhatlanság, kopásállóság és a tisztán tarthatóság legyen. Ebben az esetben sem érdemes takarékoskodni. A vizes helyiségeket ugyanis viszonylag ritkábban szokás átépíteni, ezért jobb a berendezési tárgyak cseréjével együtt drágább, de tartósabb burkolólapokat lefektetni. A központi helyiség mellett a lakó- és hálószobák háttérbe szorulása lehetővé teszi, hogy akár kényesebb padlót válasszunk. A központi tértől való elkülönülésük ugyanakkor arra is módot nyújt, hogy gyakrabban cseréljük a már megunt vagy elhasználódott burkolatot. A lakásnak ezen a területein a faburkolatok, illetve a szőnyegpadló a leginkább elterjedt.

A háló esetén viszonylag egyszerű a döntés, a fapártiak általában valamilyen parketta mellett voksolnak, a textilbevonatokat kedvelők pedig szőnyegpadlót választanak. E melegburkolatoknak is számos változata létezik, anyagban, árban és minőségben is széles a paletta. Ha fa alapanyagból készül a padló, érdemes felmérni az igénybevétel mértékét: ha csak alvásra használjuk a szobát, megfelel egy puha fenyőparketta is, míg ha sokat járkálunk, tologatjuk a bútorokat, érdemesebb valamilyen keményfát (bükk, tölgy) választani. A szőnyegpadló meleg, puha, igazi hálóhangulatot ad a szobának. Léteznek egészen bolyhos változatai, melyek hővezető képességük miatt ténylegesen növelik a szoba hőmérsékletét. Ha azonban allergiás van a családban, nem előnyös, mert a szálak között jobban tenyészik a házipor-allergiáért felelős atka. Ugyanezért nem ajánlatos a gyerekszobát szőnyegpadlóval burkolni, hiába tűnik ideálisnak olcsósága, melegsége és zajelnyelő tulajdonsága miatt. Főleg ha kisebb gyerekek vannak a családban, érdemes más, könnyen tisztítható melegburkolatot telepíteni. Ebben az esetben is fontos a strapabíróság, ám túl drágát nem érdemes választani a nagy igénybevétel, valamint a gyerekszoba folyamatos változása miatt. A panelekből vagy csíkokból álló parketta házilag is könnyen lefektethető, viszonylag takarékos megoldás, a csúszásgátlóval ellátott szőnyegek pedig csökkentik a zajt és a balesetveszélyt is. (mi, t, ép)