Milyen szakembereket képeznek a felsőoktatási intézmények, és miből van hiány a munkaerőpiacon? A szakemberek szerint a kereslet és a kínálat gyakran nincs összhangban, ezért sok fiatal képtelen elhelyezkedni, és nem sokkal az iskola befejezése után átképzésre szorul, később így nem az eredetileg kitanult szakmájában dolgozik.
Mely szakmáknak van jövőjük?
A munkanélküliség az utóbbi időben csökkent, sőt, bizonyos ágazatokban munkaerőhiány tapasztalható, az iskola befejezése után mégis sok végzős a munkaügyi hivatalban köt ki. A cégek a friss végzősöknek szívesen adnak esélyt, csakhogy az iskolákból nem mindig olyan szakemberek kerülnek ki, akikre a gyakorlatban szükség van. Évek óta hiány van számítógépes, IT és távközlési szakemberekből, programozókból, különböző technikusokból. Ezzel szemben bölcsészekkel, szociális munkásokkal, környezetvédőkkel Dunát lehetne rekeszteni. Ennek oka az, hogy a magánszféra részéről kicsi a kereslet e foglalkozások iránt, a közszféra pedig már telített, és képtelen mindenkit foglalkoztatni, aki évente befejezi az említett szakokat.
Nemzeti elemzés
A munkaügyi tárca elemzést készíttetett a munkaerőpiacon kialakult és az elkövetkező 5 évben várható helyzetről. A Trexima társaság által végzett 2018-as felmérés eredményeiből kitűnik, hogy Szlovákiában 2023-ig 514 ezer alkalmazottat kell pótolni a munkaerőpiacon. „A munkalehetőségek 60%-a annak köszönhető, hogy többen távoznak a munkaerőpiacról, elsősorban öregségi nyugdíjba vonulnak” – olvasható a Trexima jelentésében. Főleg az iparban, a kereskedelemben, az oktatásban, az egészségügyben, a közlekedésben és építőiparban lesznek munkalehetőségek. Az elkövetkező 5 év alatt mintegy 320 ezer végzős diák kerül ki a közép- és főiskolákból, ami jóval kevesebb, mint amennyire szükség lesz, vagyis munkaerőhiányra lehet számítani. Szakképzett munkaerőből jelenleg is hiány van, mert az egyes szakok végzősei nem felelnek meg az elvárásoknak. „Ennek következtében a főiskolát végzettek 54%-a nem abban az ágazatban érvényesül, amit tanult. A diákok körében végzett felmérésekből az derült ki, hogy a megkérdezettek 80–90%-a tanulmányai alatt az oktatásügyben, a művelődés terén szeretne dolgozni. Vagyis a fiatalok elvárásai egyáltalán nincsenek összhangban a munkaerőpiacon levő reális helyzettel, amiből arra lehet következtetni, hogy a fiatalok a jövőbeli szakmájuk kiválasztásakor nem rendelkeznek kellő információval arról, mely szakmáknak, ágazatoknak van jövőjük, mely szakok végzőseinek van esélyük elhelyezkedni” – részletezte a Trexima.
Pályaválasztási szempontok
A tavaly végzett felmérés során azt is megvizsgálták, hogy a fiatalok milyen szempontok alapján választanak iskolát. A megkérdezettek többsége azt válaszolta, hogy a magasabb fizetés reményében döntenek az adott szakma mellett, a második leggyakoribb ok, hogy érdekli őket, miközben minden negyedik középiskolásnak és minden ötödik főiskolásnak nem volt elég információja arról, hogy az iskola befejezése után milyen esélyük van elhelyezkedni. „Viszonylag sok fiatalról van szó, akik a pályaválasztás során nem rendelkeznek megfelelő információkkal a helyes döntés meghozásához. Ebből logikusan következik, hogy sokan végül nem a kitanult szakmában helyezkednek el, és a megkérdezett középiskolások 36%-a mondta azt, hogy ha még egyszer választhatna, más szak mellett döntene. A főiskolásoknak csak a 11%-a volt hasonló véleményen” – tájékoztatta lapunkat a Trexima.
Miből van hiány?
A felsőoktatási intézmények végzőseinek az összetétele évek óta nincs összhangban a munkaerőpiac keresletével. A legszembetűnőbben ez az információs technológiák és az alkalmazott számítástechnika terén jelentkezik, vagyis hiány van programozókból, számítógépes hálózati szakemberekből, rendszergazdákból, szoftvermérnökökből. Főleg az informatika, az alkalmazott informatika, a számítógépes rendszerek, a gazdasági informatika szakok végzősei iránt van nagy kereslet. Feltehetően a bérek ezekben az ágazatokban továbbra is emelkedni fognak, miközben jelenleg is itt vannak a legjobban fizetett pozíciók. A főiskolai végzettséget követelő pozíciók közül hiány van még könyvelőkből, bérelszámoló specialistákból, könyvvizsgálókból.
Miből van túltengés?
Annak ellenére, hogy a közgazdasági és menedzsment irányultságú szakok végzősei iránt viszonylag nagy a kereslet, az egyetemekről és a főiskolákról sokkal több fiatal kerül ki, mint amennyire szükség van. A munkaadóknak főleg projektmenedzserekre, marketinges, ügyfélkapcsolati és árkalkulációs szakemberekre, termékmenedzserekre van szükségük, miközben az elkövetkező 5 évben jóval több végzős kerül ki majd az iskolákból, mint amennyit a munkaerőpiac képes befogadni.
A legkeresettebb, legjobban értékelt főiskolai szakok és az azokat elvégzők fizetése a tanulmányok befejezésétől számított 5 év alatt
Főiskolai szak, irány neve - Egyhavi átlagfizetés
- Szoftvermérnöki szak 2280 €
- Információs rendszerek 1716 €
- Kibernetika 1723 €
- Informatika 1374 €
- Számítástechnikai mérnöki szak 1624 €
- Általános orvosi szak 1532 €
- Alkalmazott informatika 1691 €
- Vegyészmérnöki szak 2082 €
- Alkalmazott műszerészet 1445 €
- Pénz- és bankügy, befektetés 1420 €
- Átlagfizetés a tanulmányok befejezését követő 5 év alatt 1212 €
Forrás: Trexima
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.