Felmérésben vizsgálták, miért mennek külföldi egyetemre diákjaink

A kezdeményezők hangsúlyozták, ez az első olyan felmérés, amikor az aktuálisan érettségiző diákokat kérdezték. Renáta Hall, a Therapolis alapítója a fontos felismerések közül a külföldre távozó végzősök problémáját emelte ki.

„Már olyan nagy a külföldre távozó diákok száma, hogy adatokon alapuló intézkedésekkel kell előállnunk a tendencia megfordításának érdekében”

– fogalmazott. Martin Slosiarik, a Focus igazgatója szerint különösen fontos, hogy a tanulmány végre kvantitatív adatokat biztosít arról, hogyan látják a társadalmi és politikai helyzetet a leendő egyetemisták.

"Ha a helyedben lennék, én lelépnék"

A leggyakrabban azért választanak külföldi egyetemet a diákok, mert ezt olyan ismerősük ajánlotta, akinek volt tapasztalata a szlovákiai felsőoktatással. Ez – akárhogy is nézzük – elég rossz képet fest az egyetemi képzésünkről általában. 

Számszerint: a távozók 72 százaléka jelölte meg ezt az opciót, vagyis azoknak az egyetemistáknak, akik kapcsolatban vannak a középiskolásokkal, alapvetően rossz tapasztalatai vannak. 

Az elképzelések sem jobbak, mint a tapasztalatok ebben az esetben: hiszen a tanulók 70 százaléka a felsőoktatás színvonalát jelölte meg távozásának okaként. De gyakori motivációs tényező a család bátorítása, az állami és közintézmények működése, valamint a tolerancia és a kulturális nyitottság szintje az országban. 

Aggodalomra ad okot, hogy minden harmadik diák, aki külföldi egyetem mellett dönt, nem tervez hazaköltözni.

A család közelsége ösztönzőbb, mint az oktatás minősége

A legtöbben csak azért folytatják tanulmányaikat itthon, mert fontos számukra a családjuk és barátaik közelsége (81%). A felsőoktatás színvonala viszont már kevésbé: mindössze a válaszadók 42 százaléka marad itthon emiatt. Sokan pedig azért tanulnak itthon tovább, mert a választott szakirány, ahhoz az országhoz köti őket, ahol végzettségüket szerzik. Az is kiderült, hogy a többség (58%) elszánt: ha már maradnak, akkor hozzá szeretnének járulni az ország fejlesztéséhez.

Hova tovább magyarok?

A Therapolis kutatása az egész ország diákságának helyzetét vizsgálta. Így a szerzett adatok a nagy egészben csak arányosan mutatják a magyar diákok tendenciáit. Tény viszont, hogy egy ország nemzetiségi kisebbségeinek döntéseinél felfedezhetők sajátosságok.

Nem kell nagy analitikusnak lenni ahhoz, hogy kijelenthessük esetünkben a magyarországi egyetemek mellett elsősorban az oktatás nyelve szól. Persze, ugyanez elmondható a szlovák anyanyelvű diákokról Csehországgal kapcsolatban: a két nyelv hasonlósága miatt valós alternatíva a csehországi továbbtanulás, ami náluk nem meglepő módon a legnépszerűbb cél.

Visszakanyarodva, a magyar kisebbség specifikumai nem olvashatóak ki egyértelműen a tanulmányból. A számokat vázolva: 9 magyar tannyelvű oktatási intézményből szólították meg diákokat a felmérés készítői, konkrétan Rimaszombat, Ipolyság, Komárom, Gúta és Dunaszerdahely különböző középiskoláiból érkeztek válaszok. 

Összesen 34 olyan diák vett részt, aki otthon magyarul kommunikál elsősorban, és 27 diák tanítási nyelve volt magyar. Közülük 15-en külföldi egyetemet preferálnak, 18-an szívesebben maradnának. Magyarországon 9-en folytatnák a tanulmányaikat.

Mit mutat a tapasztalat a magyar érettségizőknél?

A Diákhálózat (DH) évente ellátogat több magyar tannyelvű középiskolába a Felsőoktatási Tájékoztató Körút során, így rendszeresen kapcsolatban vannak az érettségi előtt állókkal. Pivoda Vivien, az FTK nyugati koordinátora és Soltész Luca, az FTK keleti koordinátora szerint a diákok nyelvi készségei meghatározóak.

A magyar iskolákban nagyon sokan félnek attól, hogy szlovákul tanuljanak. Sokan ezért választják Magyarországot

– fogalmazott Pivoda Vivien. Hozzátette, hogy emellett a magyar tanulók Csehországra is hasonló okok miatt tekintenek lehetőségként. Ott tanuló ismerősei szerint a csehek elfogadóbbak nyelvhasználat szintjén:

Ha hibát vétesz, akkor sem fognak kiborulni, hogy ezt nem így kell ragozni.

Persze, a koordinátorok tavalyi körúton szerzett tapasztalatai is azt mutatják, nyugaton lényegesen többen választják Magyarországot Csehországnál, összességében pedig kevesen folytatják Nyugat-Európában. Elmondták, a nyelvi kérdéseken túl a szakkínálat is befolyásoló tényező. Ha ritka vagy egyedi szakirányban gondolkozik egy diák, előfordulhat, hogy csak külföldön van lehetősége azt tanulni.

Hogyan csábítsuk vissza a tehetséges fiatalokat?

Renáta Hall kifejtette, hogy a tanulmány egyértelműen mutatja a szlovákiai felsőoktatás hiányosságait, de ezzel együtt kijelöli, mi szorul fejlesztésre.

„Ahhoz, hogy a fiatalok Szlovákiában maradjanak vagy visszatérjenek, minden fronton dolgozni kell – a munkáltatóknak (beleértve az államot is) az egyetemekkel együttműködve kommunikálniuk kell a jó szlovákiai munkalehetőségeket”

– mondta, hozzátéve, hogy az egyetemeknek gyakrabban kéne kapcsolatba lépniük a középiskolákkal, új és innovatív tanulmányi programokat kéne kidoldozniuk, az államnak pedig támogatnia kellene a szükséges változásokat.

A kutatást 608 fős reprezentatív mintán végezték, partnerként az oktatásügyi minisztérium Oktatáspolitikai Intézete is közreműködött.