Az unió érdeke, hogy kommunikációs stratégiájába illessze a több mint 50 millió kisebbségi nyelven beszélő európait megszólító sajtót is – figyelmeztetett a MIDAS május 6-án elfogadott közleményében. Az Apenradéban rendezett évi közgyűlésén a szervezet új tagokkal bővült, a kisebbségek mellett kiálló újságírói munkássága miatt egyik díját Nagy Iván Zsoltnak juttatta.
Méltánytalan uniós pénzstop a kisebbségi lapoknak
Kis közösségek nagy jogokkal
A részvevőket Poul Thomsen, Apenrade dán polgármestere fogadta németül mondott köszöntőbeszédével. A munkálatok első napján Siegfried Matlok, a Der Norschleswiger – a házigazda német nyelvű napilap – főszerkesztője, Toni Ebner MIDAS-elnök, Hans Christian Bock, a Német Újságíró-szövetség elnöke, Caroline Schwarz, az észak-németországi Schleswig-Holstein tartomány kisebbségi és kulturális ügyekkel foglalkozó tisztviselője példaként említette, hogy miként váltak ellenfelekből partnerekké a környék lakói: dánok, németek, de még a frízek is. Holger Rosendal a Dániai Lapkiadók Egyesülete képviseletében méltatta a szervezetükhöz tartozó dán, német, grönlandi és faröeri lapokat. Detlev Rein, a német belügyminisztérium hivatalnoka hangsúlyozta: minden kormány feladata saját kisebbségi sajtójának gazdasági támogatást, árengedményeket és adókedvezményeket nyújtani. Hans Heinrich Hansennek az Észak-schleswigi Német Szövetség történelmi ismertetőjéből kiderült, a környék lakói a háborúskodások és a határtologatások után népszavazással döntötték el 1920-ban, mely országhoz szeretnének tartozni. Ma mindkét, viszonylag szerény számú kisebbség óvodától középiskoláig terjedő anyanyelvű oktatással, könyvtárakkal és állami támogatást élvező saját napilappal rendelkezik. A kölcsönös méltányosságot az 1955-ben Bonnban és Koppenhágában egyszerre elfogadott egyezmény rögzíti.
A részvevők közösen ünnepelték több tucat más meghívottal – köztük Eva Kjer Hansen, Dánia szociális és egyenlőségügyi miniszterével, valamint Dr. Gerhard Nourney koppenhágai német nagykövettel – a Der Nordschleswiger 60. születésnapját. A lap azóta keltezi létét, amióta demokratikus hangvételével felváltotta a széttagolt, olykor a nácik szócsövévé is vált korábbi helyi német sajtókezdeményezéseket.
Példamutató sajtótámogatás
A két (sors)közösség párhuzamait azonnal példázta a közeli németországi Flensburgban (dánul Flensborg) tett látogatás, ahol a vendégek nemcsak a helyi dán napilap, a Flensborg Avis másnapi száma készülésének konyhatitkaiba tekinthettek bele Bjarne Lonborg főszerkesztő kalauzolásával, hanem megtudhatták azt is, hogy a lap évi 6 millió euró (!) támogatást élvez a dán parlamenttől. Gesztusuk megismétlésének érdekében mindössze annyit kell tenniük, hogy évente emlékeztetniük kell az anyaország honatyáit.
A szombati MIDAS-közgyűlésen a szervezet egyhangúlag tagjai közé választotta a litvániai lengyel Kurier Wilenski, a finnországi svéd Vastra Nyland, valamint egy ellenszavazattal az észtországi orosz Mologyezs Esztonij napilapot. Ezzel a tagok száma 33-ra nőtt. Az egyesület rendelkezik még spanyolországi katalán, baszk és galego, olaszországi szlovén, olaszországi, belgiumi és dániai német, németországi dán, észak-írországi ír, finnországi svéd, svájci rétoromán, horvátországi olasz, németországi szorb, lettországi orosz, szlovákiai (Új Szó) és romániai magyar lapokkal is (a nagyváradi Bihari Napló és a kolozsvári Szabadság). Inaki Uria, a spanyol hatóságok által korábban bezárt Egunkaria baszk napilap igazgatója egyéni tagságot nyert. A szervezet tavaly és az év elején hozzájárult, hogy látható közelbe kerüljön egy walesi nyelvű napilap megjelenése Nagy-Britanniában, közvetített a Deutsche Telecom felé egy elektronikus újságformátum, az úgynevezett e-paper közös portál felépítésére, lépéseket tett, hogy taggá válhasson az Újságok Világszövetségében (ÚVSZ, WAN), cikkcserét bonyolított le a tagkiadványok között, és folytatta sikeres szakmai továbbképző tanfolyamait – ezúttal a dél-tiroli Bolzanóban. Idén februárban pedig lobbitevékenysége folytán részben ígéretet nyert Margot Wallströmtől és Franco Frattinitól, az Európai Bizottság biztosaitól, hogy a MIDAS – amelyet ezentúl bevonnak megfigyelőként az Európai Parlament Nemzeti Kisebbségi Intergroupjába – a különböző országok EB-küldöttségeinél részt kaphat újságai számára az uniós tájékoztató kampányokból.
EU-értetlenség és a MIDAS Kolozsváron
Nagy vitát váltott ki Anders Willumsennek, a koppenhágai EB-küldöttség képviselőjének az előadása, amely szerint Margot Wallström olyan új kommunikációs stratégiát kísérletez ki Dániában, amely az EU-alkotmány francia és holland népszavazás általi elutasítása nyomán a párbeszédet, a vitát és a demokráciát helyezi előtérbe, és az unióról szóló tájékoztatásával úgy közelít az emberekhez, hogy nagy figyelmet szentel a mindeddig elhanyagolt helyi sajtónak. A stratégiából csak a kisebbségi sajtó maradt ki – ezt Bojan Brezigar, az olaszországi szlovén napilap főszerkesztője és Toni Ebner vetette a tisztviselő szemére. Hangsúlyozták: mindez azért is méltánytalan, mert a jelenlegi és jövőbeni EU-tagállamok közül csak Máltának nincs kisebbsége, az EU állampolgárainak már ma az egytizede, mintegy 50 millió ember valamely kisebbségi nyelvet vallja anyanyelvének, az uniós információs kampányokból, főleg azok fizetett változatából pedig kihagyják a kisebbségi lapokat, hátrányos megkülönböztetésben részesítvén ezeket. A kérdésben a MIDAS a stratégia megváltoztatását sürgető közleményt fogadott el.
Az összejövetel végén bejelentették: a MIDAS következő évi közgyűlését Románia várható európai uniós csatlakozási évében a kolozsvári Szabadság rendezi meg május 3. és 6. között. A rendezvényt máris támogatásáról biztosította több helyi, országos és külföldi köz- és magánintézmény.
Ezt követően adták át a kisebbségi kérdést következetesen felvállaló tevékenységet jutalmazó újságírói díjakat a knivsbjergi Ifjúsági Udvar német művelődési központban. A MIDAS-díjat – amelyet valamely MIDAS-tag sajtótermék munkatársa nyerhet – Jan Diedrichsen, a Der Nordschleswiger újságírója kapta. Az általában többségi kiadványban közlőknek juttatott Habsburg Ottó-díjat maga a névadó adta át Nagy Iván Zsoltnak, a budapesti Magyar Hírlap publicisztikai rovatvezetőjének. A szatmárnémeti születésű újságírót Slezákné Kovács Edit, az Új Szó igazgatója méltatta, és kiemelte: Nagy Iván Zsolt a magyar, illetve a magyarországi kisebbségekkel egyaránt hivatásszerűen foglalkozik azután is, hogy külön rovatot vezethetett ebben a témában korábbi munkahelyén, a Magyar Nemzetnél. Habsburg Ottó külön értékelte beszédében a magyarság egyre javuló politikai és külpolitikai teljesítőképességét, amelyben nagy szerepet tölt be az a kisebbségpolitika is, amelyet egyebek mellett a magyar újságírók jó része is felvállal.
A szerző a kolozsvári Szabadság főszerkesztője
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.