Megszűnnek a hideg telek

Rendhagyó kép: havazás Jeruzsálemben, ez év februárjának közepénReuters-felvételAz évszázad végén gyakoriak lesznek a tartós hőségek, gyakrabban következnek be, hosszabb ideig tartanak és forróbbak lesznek Európa egyes részein és Észak-Amerikában – állapították meg éghajlatkutatók a Science amerikai folyóiratban. A National Geographic szeptemberi száma ugyancsak a globális felmelegedéssel foglalkozik.

Közép-Európa azon országainak, amelyeket eddig viszonylag ritkán értek hőhullámok, 2080-tól arra kell számítaniuk, hogy pusztító hatása lesz az emberekre. Ugyanis ezek az országok ma még nem elég jól alkalmazkodtak a hosszabb hőségperiódusokhoz – figyelmeztetett Garald Meehl és Claudia Tebaldi, a Boulderben (Colorado állam) működő Légkörkutatási Központ két munkatársa.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentése egybevág az amerikai jóslatokkal: Európában 2080-ra szinte teljesen megszűnnek a hideg telek, az Alpok glecscserei már 2050 tájékán eltűnnek. Európában a világ más részeihez képest gyorsabban változik az éghajlat. Rendszeressé válik majd a katasztrofális szárazság és a pusztító vihar.

A jelentés szerint elsőként Afrikában romlik a helyzet, az amerikai közép-nyugaton, illetve Európa mediterrán vidékein. A légkör alsó régióiban 420 ezer éve nem volt ilyen magas a szén-dioxid aránya, a mostani érték 34 százalékkal haladja meg az iparosodás XIX. századi kezdete előttit. A tengerek vízszintjének emelkedése súlyosan fenyegeti Hollandiát, ahol a lakosság több mint fele már most is a tengerszint alatt él.

A kutatók modellt dolgoztak ki jövőbeni hőségperiódusokra. Eszerint ma Párizsban a kibírhatatlan hőség átlagosan 8-13 napig tart, az évszázad vége felé 11-17 napig fog. A nagy hőhullámok előrejelzéséhez Meehl és Tebaldi olyan tényezőket vett számításba, mint a naptevékenység változása és az üvegházhatás. Abból indultak ki, hogy az éghajlatot károsító gázkibocsátás a közeljövőben nem fog lényegesen csökkenni.

A szakemberek szerint a felmelegedés együttjár a szélsőséges időjárással, viharokkal, amelyek már ma is bőven előfordulnak. Az elmúlt napokban például hét halálos áldozatot követelt a tájfun Tajvan északi részén és Japán déli csücskén, ahová kedden érkezett el, földcsuszamlásokat, közlekedési fennakadásokat okozva.

Japán déli részén keddre hétezer otthon maradt áram nélkül. A főváros közintézményeit bezárták. A belföldi légi forgalmat felfüggesztették. A fővárosban homokzsákokból gátakat építenek, így próbálnak védekezni a várható áradások ellen. Egy múlt havi tajvani tájfun 29 ember halálát okozta. (m, ngo)