Megkezdődött a móri monstreper

Magas szintű rendőri biztosítás mellett kezdődött meg tegnap a móri mészárlás vádlottjainak tárgyalása. A tárgyalóterem biztonságát tizenkét rendőr felügyeli, emellett Kaiserre és Hajdúra külön-külön egy-egy plusz fegyveres őr is vigyáz – írja a HavariaPress. A büntetőügyet a Marinko- és a Clodo-ügy tárgyalójaként is ismert Varga Zoltán bíró tárgyalja.

Kaisert megrázta a mészárlás aljassága

Az ügyész felolvasta a vádiratot, melynek hatodik pontja foglalkozik a móri vérengzéssel. Az ügyész úgy fogalmazott, hogy a bankba Kaiser Ede és ismeretlen társa hatolt be. A tárgyaláson délelőtt sem Kaiser, sem Hajdú nem tett szóbeli vallomást, hanem azt papíron nyújtották át a tárgyalást vezető bírónak. A per harmad- és negyedrendű vádlottja sem tett szóbeli vallomást, de a kérdésekre a későbbiekben hajlandóak válaszolni. Hajlandónak mutatkozott vallomástételre a büntetőper ötöd- és hatod-, heted- és nyolcadrendű vádlottja is, a kilencedrendű vádlott viszont a vallomástétel mellett a válaszadást is megtagadta – írja a HavariaPress.

Az összes vádpontban elismerte bűnösségét, ám a hatos vádpontban, a móri mészárlásban való részvételét tagadta Kaiser Ede. A több erőszakos bűncselekménnyel is vádolt Kaiser azt állította, hogy semmi köze nincs a 2002 májusi móri mészárláshoz, azon a napon Csepelen volt és a móri eseményekről csak vádlott-társától, Hajdú Lászlótól, telefonon értesült. Kaiser Ede a bíróság kérdésére azt mondta, „engem is megrázott, hogy ilyen aljasságot követtek el.” A vádlott a Fővárosi Bíróságon annyit elismert, hogy korábban – még 2000-ben – felmerült benne a móri bankfiók kirablása, amelyről említést is tett a harmadrendű vádlottnak, K. Attilának. Kaiser elmondása szerint 2000 végén járt utoljára Móron.

A per első és második vádpontját illetően írásbeli nyilatkozatában mindössze annyit írt: elismeri bűnösségét, és minden úgy történt, ahogy az a vádiratban áll, sőt ugyanezt írta az ötödik vádpontra is. Kaiser hajlandó volt Mórral kapcsolatban válaszolni a bíró kérdéseire. A védő kérdésére elmondta, hogy Hajdú Lászlóval már hónapokkal a móri bankrablás előtt megromlott a viszonya és még beszélő viszonyban sem voltak. Elmondta azt is, hogy akkoriban egy ausztriai pénzváltó elleni támadást tervezett, ezért májusban és a korábbi hónapokban többször is elhagyta az országot.

Hajdú László Kaiserrel ellentétben nem volt hajlandó kérdésekre válaszolni. Az írásban benyújtott vallomását – ami pontról pontra fedi Kaiserét – a bíró ismertette, ebben Hajdú sem volt hajlandó elismerni bűnösségét a hatos vádpontban. K. Attilát, harmadrendű vádlottat, aki fenntartotta rendőrségen tett vallomásait mintegy másfél órán át faggatta a bíró. A budapesti férfi az összes rá vonatkozó vádpontban elismerte bűnösségét, és részletesen beszámolt a Kaiserrrel és Hajdúval közösen elkövetett rablásokról. Elmondása szerint a móri bankfiókról Kaiser tett először említést, mint „könnyen megcsinálható” nagy pénzforgalmat bonyolító célpontról.

Tévutakon

A több mint másfél évi, tévutaktól sem mentes nyomozás, három hónapi ügyészségi latolgatás után 2004. május 20-án vádat emeltek összesen kilenc ember ellen a móri bankrablás ügyében. A hazai bűntörténetben egyedülállóan hidegvérű mészárlás, amibe a móri Erste bankfiók kirablása torkollott, nyolc halálos áldozatot követelt. Az ügy két fővádlottja Kaiser Ede és Hajdú László, akik a többi között nyereségvágyból, több emberen elkövetett emberölésért, fegyveres rablótámadásért és más bűncselekményekért felelnek a Fővárosi Bíróság előtt, a hétfőn kezdődött monstre büntetőperben. A bíróság körülbelül két hónapig csaknem minden munkanap tárgyal majd, mintegy hetven tanút és húsz szakértőt hallgatnak majd meg a tervek szerint – az elsőfokú ítélet várhatóan még 2004-ben megszületik.

Ki a gyilkos?

A 2002. május 9-én, végrehajtott móri bankrablással kapcsolatban a vádirat nem tudja megnevezni, hogy ki végzett az Erste Bankban tartózkodó nyolc emberrel, noha a francia idegenlégiót megjárt Hajdú Lászlót a rendőrség vádemelési javaslatában még nyolc ember meggyilkolásával gyanúsították. Az elsőrendű vádlott Kaiser Ede terhére azt rója az ügyészség, hogy őrizte a tetthelyet, míg Hajdú Lászlót azzal vádolják, hogy beszerezte, majd a bűntett után eltüntette a támadáshoz használt fegyvereket.

A móri bankrablás így csak egyetlen tétel a vád tárgyává tett cselekmények sorában, Kaiseréket egy csepeli posta elleni fegyveres rablással, egy budai bevásárlóközpont pénzváltójának kifosztásával, egy keleti pályaudvari pénzváltó és egy XIII. kerületi pénzszállító kifosztásának kísérletével, valamint egy hegyeshalmi pénzváltó kirablásával is meggyanúsították. Feltehetőleg ha a móri vérfürdőért nem is, de a többi ügy miatt hosszú évekre fegyházba kerülhet a két fővádlott.