Megjelent a meteorológiai tévedések lexikonja

Reinbek. Csakugyan alacso-nyabban repülnek a fecskék zivatar előtt, mint máskor? Tényleg nagyobb-e az ember esélye egy villámcsapásra, mint a lottó ötösre? – az ilyen és efféle időjárási hiedelmeket gyűjtötte egybe és látta el magyarázattal a Németországban megjelent Meteorológiai Tévedések Lexikonja.

A babona és az évszázados népi megfigyelésekbe vetett hit a mai társadalmakban is él, az időjárás alakulása pedig mindennapos beszédtéma az emberek között. Jörg Kachelmann meteorológus és televíziós „időjós“, valamint Christoph Drösser, a Zeit Wissen című népszerű tudományos folyóirat főszerkesztője szerkesztette a lexikont és járt utána az időjárással kapcsolatos, magukat makacsul tartó babonák eredetének.

Azt már a legkisebb gyerek sem hiszi el, hogy ha a befőttes üvegbe zárt béka felfelé mászik a létrán, akkor szép idő várható. És bármit mondanak is a felnőttek csemetéiknek, az sem befolyásolja a napos időszak hosszúságát, ha nagy étvágyunknak köszönhetően szó szerint tisztára nyaljuk tányérunkat. Az a babona ellenben még mindig szívósan tartja magát, hogy ha június 27-én, a „hétalvók napján”, vagy június 8-án esik az eső, akkor még további 40 napig ömlik majd. Szakértők szerint ugyanis egyetlen nap időjárási helyzetéből nem lehet további 40 nap időjárására következtetni, és az időjárásnak nincs emlékezete, nem egyforma évről évre.

Kachelmann és Drösser nem állítja, hogy minden évszázados népi megfigyelés téves: igaz például, hogy vihar előtt alacsonyan repülnek a fecskék, bár ennek oka nem világos. Talán úgy lehet, hogy jó időben a felszálló levegő több rovart emel fel, amikor viszont rosszra fordul az idő, nem hajtja fel a fecskék által fogyasztott rovarokat a levegő, ezért a madaraknak a föld közelében kell keresni a falatokat. Ugyanígy igaz az is, hogy vihar idején érdemes minden fo-gyasztót kihúzni a konnektorból, nehogy egy villámcsapás miatt kár érje pl. a számítógépet.

Azt azonban határozottan állítják, hogy az időjárás alakulásával kapcsolatos hiedelmek nagy része minden tudományos alapot nélkülöz. ĺgy például a népi megfigyeléseket tömörítő Százéves naptár is inkább faldísz, mint komolyan vehető időjós, és a pókok hálószövése sem ígér napsütést.

Az állítólag rossz időjárási viszonyokkal megvert észak-németek, de főleg a hamburgiak az Elba folyót hibáztatják a gyakori zivatarokért és a sok esőért. Sokan hiszik azt, hogy a nagy vizek vizet vonzanak. A Lexikon írói ellenben határozottan állítják, hogy ez nem így van, hiszen a folyók nem gyakorolnak befolyást a felhők vonulására. Ezért az sem felel meg a valóságnak, hogy Hamburgban több az esős nap, mint Münchenben és az Elba menti város az ország legesősebb helye. Az igazság az, hogy Münchenben Hamburgnál több eső esik, de többet is süt a nap – állítják a sok humorral, szórakoztatóan megírt lexikon szerzői.