Megéri tanulni, s megéri jó szakmát választani.

Megéri-e tanulni?

A kérdés, amely napjainkban leggyakrabban kerül feltevésre, és amelyre az általános iskolát, középiskolát, főiskolát befejező diákok, de a gyakorlatban lévő emberek és a szülők is egyformán keresik a választ. Egy olyan össztársadalmi témáról van szó, amely közvetlenül összefügg az iskolák színvonalával, az egyes gazdasági ágazatok fejlődésével és feltételeivel. Ebből adódik a szabad munkahelyek kínálata és a munkaadók követelménye a szakképzett munkaerő irányába. Ez az a kérdés, amely újabb kérdéseket vet fel és dilemmát okoz a pályaválasztás előtt álló fiataloknak. Hasonló helyzetben lehetnek azonban azok a felnőtt korban lévő egyének is, akik a pályamódosításon vagy épp a munkahelyváltáson gondolkodnak.

Az elmúlt évek folyamán a felsőoktatásban résztvevők száma egyre inkább gyarapszik, egyre több a diplomás pályakezdő és sikeresen végző szakember, akik a pályájuk elején számos problémába ütközhetnek. Nem rendelkeznek kellő nyelvismerettel, felsőoktatásban töltött éveik során nem szereztek elegendő szakmai tapasztalatot, de az is előfordulhat, hogy nem is találkoztak szakmai gyakorlattal. Napjainkban ezért két fontos tényezőt kell magukban tisztázni, amely előresegíti a pályaválasztókat a döntéseik meghozatalában és életcéljaik megvalósításában. Elsősorban a leges-legfontosabb, hogy be tudjunk azonosítani azokat az erősségeinket, képességeinket, amelyek előrevezetnek minket az életpályánk kialakulásában, amelyek által tudjuk, hogy mire vagyunk alkalmasak, mi az, ami a legjobban illik hozzánk. Másrészt, meg kell találnunk azt a pozíciót, lehetőséget, a megfelelő irányt, amely adottságainkat fejlesztheti, amely elvárásainknak megfelel, és amiben a maximumot tudjuk kihozni magunkból.

A pályaválasztást meghatározó tényezők

Az egyén fejlődése során számos érdeklődési körrel találkozhat, amelyek kevésbé, vagy épp ellenkezőleg jobban hatnak rájuk, így kialakul az elképzelésük arról, hogy mivel is szeretnének életük során foglalkozni. A lényeg, hogy próbáljunk olyan szakmát választani, melyben a legjobban kiteljesedhetünk, önmagunkat adhassuk és élvezzük, amit csinálunk.

Szakemberek szerint, a jó pályaválasztás három alappillére közé tartoznak:

·         Milyen képességeket, tulajdonságokat igényel a pálya?

·         Milyen képességekkel rendelkezik maga a pályaválasztó?

·         Vajon, reális-e a választás?

Ez a három kérdés elgondolkodásra bíztat bennünket. Az első két kérdés megválaszolásához sok segítséget nyújt a www.istp.sk weboldal, amely Szlovákiában a szakmák világának legátfogóbb rendszere. További tényezőkkel is szembe kell néznünk, valójában a pályaválasztást meghatározó tényezőkkel, amelyek szintén fontosak a választás terén: személyiség, pályaismeret, munkaerőpiaci szükséglet, iskolai végzettség, a szakma presztízse, családi háttér, társadalmi struktúra és a szocioökonómiai helyzet.

A pályaválasztók egyrészt a közép illetve felsőfokú oktatási hálózat aktuális irányzataihoz (szakjaihoz) és a munkaadók kereseteihez alkalmazkodnak. Ezenkívül a fiatalok a különböző személyiségjegyeik alapján próbálják megcélozni a hozzájuk legjobban illő pályaterületet. Minél inkább hasonlít egy ember stílusa, eltökéltsége, személyisége az adott pályához, annál inkább valószínű, hogy meg fog maradni azon a pályán és nem akar majd rajta változtatni. Ezesetben sikeresnek mondhatjuk a választását és élete során pozitív visszajelzésekkel fog találkozni munkájában, amely hozzájárul ahhoz, hogy boldog, kiegyensúlyozott ember váljon belőle.

De mi a helyzet, abban az esetben, ha nem tudunk választani? 

Rossz választás nincs, csak beteljesítetlen feladat. Csaknem minden második pályaválasztás előtt álló fiatalt érint a kapuzárási pánik. Egy reakció, amely azt jelenti, hogy félnek döntést hozni, mert nem tudják, hogy jó utat választanak-e majd, vagy tényleg az lesz belőlük, akik valójában lenni akartak.

Tudjuk, hogy nem csak hazánkban, de más országokban is, a közép és felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatal nem a saját végzettségének megfelelő szakmában tevékenykedik, amely hozzájárul a rossz gazdasági eredményekhez, és ronthat az egész munkaerőpiaci tükörképen. Már hosszú idő óta léteznek pályaválasztási tanácsadó irodák, úgynevezett munkapiaci adatbankok, amelyek segítenek döntéseink előrejutásában. Léteznek különféle tesztek, amelyek felmérik képességeinket vagy pedig önálló illetve csoportos beszélgetések. A tanácsadó, szakértő vagy pszichológus az egyénre koncentrálva a lehető legkonkrétabban tudja a felmérést lebonyolítani. Egy beszélgetés során kiderülnek az érdeklődési körök, képességek, készségek, növeli az önbizalmat és segít a rátermettség maximalizálásában.

„A jó pap is holtig tanul”

Bizonyára már mindenki hallotta ezt mondást, bár diákként nem biztos, hogy örültünk neki. Ma viszont elmondhatjuk, hogy motiváló tényező, mert szükségünk van új dolgok elsajátítására, hiszen minden nap tanulhatunk valami újat. Folyamatos fejlesztésre és képzésre van szükségünk, hogy mindig a legtöbbet nyújtsuk és hozzuk ki magunkból.

Tudásunk növelésének egyik leghatékonyabb módszere az olvasás. Sikeres emberek mindennapi szokásai közé tartozik, hogy folyamatosan tanulnak, képzik magukat, olvasnak. Ha nem érzed jól magad a munkádban, szeretnél változtatni vagy újat kipróbálni vagy csak nem szeretnél évekre visszakerülni az iskolapadba, akkor képezd magad. Nagyon fontosak a képzések, amelyek manapság már annyira felfejlődtek, hogy nem csak nappali, de esti tanfolyamok és hétvégi órák is nagy látogatással bírnak, és mindenféle témakörben kipróbálhatod magad. Nemcsak népszerű, de keresett szakmának számít az informatika, a számítógépes technológiák ismerete, de a nyelvismeretek is rendkívül fontosak. Járj konferenciákra, vegyél rész felnőttképzési programokban, ahol hozzád hasonló érdeklődésű és gondolkodású emberekkel is megismerkedhetsz, ha pedig nem tudsz megjelenni személyesen a tanfolyamokon, iratkozz be online kurzusokra, így a te stílusodnak, idődnek megfelelően tanulhatsz. Mindenestre tovább képezni magunkat az egyik legjobb dolog az életben, tudásra mindig szomjazik az ember, ezért el kell, hogy higgyük, mindenképp megtérül a befektetett pénz, az idő és a szorgalmas munka.

Még mindig nem tudod, hogy megéri-e tanulni? Beszéljen a pénz!

A szakképzettség fejlesztésének eldöntésekor fontos megismerkedni a szlovákiai munkapiaccal, amelyhez sok segítséget nyújt a Trexima szakemberei által kifejlesztett „munkaerő ára” elnevezésű információs rendszer, amely megtalálható a http://www.mzdovecentrum.sk/list-kaviaren/mzdova-kaviaren.htm weboldalon. Ez az országos portál aprólékosan jellemzi az egyes szakmák, végzettségi szint, nem, kor, ágazat és egyéb szempontok szerint a keresetek alakulását.

Táblázat: Átlagkeresetek a munkavállalók végzettsége szerint 2016-ban

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"273818","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"331","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"413"}}]]Forrás: Információs rendszer a munkaerő áráról

(Informačný systém o cene práce ISCP, Trexima Bratislava)

A feltüntetett adatok összehasonlításából kitűnik, hogy a szakközépiskolai végzettséggel rendelkező foglalkoztatottak havi nettó átlagkeresete 754 EUR, ami 218 EUR-val magasabb, mint az általános iskolát végzett alkalmazottaké. A felsőfokú mesterképzési diplomával rendelkező foglalkoztatottak havi átlagkeresete 383 EUR-val haladja meg a középiskolai végzettséggel bíró személyek bérét. Havi bruttó átlagkereset tekintetében, a mesterképzési szintű felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállalók 825 EUR-val keresnek többet, mint a csak általános iskolai bizonyítvánnyal rendelkező személyek. Havi nettó keresetben ez 574 EUR volt.

A válasz tehát a kérdésünkre mindenképpen pozitív jellegű, mert a számok egyöntetűen azt bizonyítják, hogy megéri tanulni! Elemzésünkből kitűnik, hogy az iskolai végzettségi szint növelésével párhuzamosan emelkednek a munkát vállalók fizetései is. Mivel semmi sem állandó, így a munkapiaci igények is változnak, nagyobbak lesznek az elvárások velünk szemben mind oktatási, mind tapasztalati szempontból. A jó szakemberekért pedig harcolnak a munkaadók, ez mindig is így volt, minden bizonnyal a jövőben is így lesz. De minden foglalkoztató a megfelelő szakembert keresi és akarja vállalata számára, s nem kizárt, hogy pont te leszel az.

Mit tanuljunk?

Mint ahogy cikkünk elején említettük, fontos, hogy mérlegeljük saját elvárásainkat, lehetőségeinket, képességeinket, tanulmányi érdekeltségeinket, mi motivál és mi az a szakterület, ami legjobban érdekel minket. Melyek azok a szakmák, amelyek legjobban igazodnak a mai igényekhez, természetesen a szabad munkahelyek meglétét is figyelembe kell vennünk. Ne tanuljunk, olyan szakmát, amire túljelentkezés van, mert ez biztos út a munkanélküliséghez. Válasszunk, olyan szakterületet, ami nem csak saját hasznunkra, hanem a társadalom hasznára is válik. Szlovákiában a munkáltatók 44 százaléka küzd szakemberhiánnyal. Jelentős hiány van a technikai végzettséggel rendelkezők oldaláról, de sajnos probléma az orvosok, egészségügyi ápolók pótlása is, valamint az IT szakemberek, éttermi dolgozók, sajnos még a sofőrök alkalmazása is jelentős gondot okoz.  Ahogy említettük, a műszaki területen végzett hallgatók után nagyon nagy a kereset hazánk munkaerőpiacán. Egy jó szakember megtalálásáért és foglalkoztatásáért a munkaadók az átlagosnál magasabb béreket is képesek garantálni. Ezeket a hallgatókat még a tanulmányaik során igyekeznek kiválasztani a vállalatok egy-egy szakmai gyakorlat vagy képzés során.

Szlovákiában legjobban jutalmazott és jól fizetett személyek közé tartoznak a következő tanulmányi szakokat elvégzett növendékek:           

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"273819","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"316","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]

Megéri tanulni, s megéri jó szakmát választani.

Ing. Ján Kavec és Mgr. Rinkács Annabella