Megduplázódott a tengerszintemelkedés gyorsulása az ENSZ klímajelentése szerint

A gleccserek olvadása és az óceánok rekordmértékű felmelegedése – amely a víz tágulásával jár – hozzájárult ahhoz, hogy a tengerszint 2013 és 2022 között évente átlagosan 4,62 milliméterrel emelkedett – számolt be róla a WMO a klímaváltozás súlyos hatásait taglaló jelentésében. A vízszintemelkedés mintegy kétszerese az 1993 és 2002 között mért növekedésnek. Az 1990-es évek eleje óta több mint 10 centiméterrel nőtt a globális tengerszint.

Petteri Taalas, a WMO főtitkára hangsúlyozta, hogy a vízszintemelkedés hátterében a nagy mennyiségű üvegházhatású gázkibocsátás áll. Annyi üvegházhatású gáz került már a légkörbe, hogy amiatt a tengerszintemelkedés még évezredekig tarthat – mondta.

A tengerszint emelkedése veszélyezteti egyes tengerparti városok és az olyan alacsonyan fekvő szigetállamok, mint Tuvalu, fennmaradását. Tuvalu már készül arra az eshetőségre, ha víz alá kerülne: digitális változatban szeretné megőrizni a szigetet.

A Föld napja – április 22. – előtt közzétett jelentés arról is beszámolt, hogy az Antarktiszon rekordalacsony szintre csökkent a tengeri jég nagysága tavaly júniusban és júliusban, és az óceánok is sosem látott mértékben melegedtek fel, felszínük 58 százalékán tapasztaltak hőhullámot.

A jelentés szerint a tavalyi hőhullámok Európában mintegy 15 ezer ember halálát okozták.

Taalas szerint még van esély arra, hogy a kedvezőtlen tendencia megforduljon. Ugyanakkor elmondta, hogy a szélsőséges időjárási jelenségek – függetlenül attól, hogy mennyire sikerül csökkenteni az üveghatású gázok kibocsátását – a 2060-as évekig folytatódni fognak.

A főtitkár hangsúlyozta, hogy a negatív tendencia fokozatos megállítása már jó eredmény lenne, és a felmelegedés akár el is érhetné a 1,5 Celsius-fokos határértéket.

A WMO jelentése szerint 2022 a feljegyzések kezdete óta az ötödik vagy hatodik legmelegebb év volt, a globális átlaghőmérséklet 1,15 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás előtti átlagot.

A klímatudósok figyelmeztetése szerint az El Nino-éghajlati jelenség hatása miatt 2023-ban vagy 2024-ben ismét új rekordmagasságot érhet el az átlaghőmérséklet.