<p>Kampány indult a modern számítástechnika megalapozójának tekintett, XIX. századi angol matematikus és feltaláló, Charles Babbage álmának valóra váltására: analitikus gépének a megépítésére.</p>
Meg akarják építeni Charles Babbage analítikus gépét
A tudós volt az első, aki előállt a programozható számítógép ötletével. A gőzhajtású analitikus gép (Analytical Engine) tervét 1837-ben vázolta fel az ugyancsak általa kidolgozott differenciagép elveinek továbbfejlesztésével, de meghalt, mielőtt láthatta volna működés közben. Az azóta eltelt 173 évben a szerkezet egyes elemeit megépítették ugyan, de a teljes gép sosem készült el.
A The Daily Telegraph című brit lap értesülése szerint John Graham-Cumming programozó most nekilátott, hogy összegyűjtsön elegendő pénzt - legalább 400 000 fontot - a réz- és vasalkatrészekből álló berendezés létrehozására. Kampányához már ezerhatszázan csatlakoztak, kilátásba helyezve, hogy hozzájárulnak a költségekhez.
A programozó a matematikus eredeti tervrajzait kívánja alapul venni, amelyek a londoni Tudományos Múzeumban találhatók a tudós jegyzetei között.
A Pécsi Tudományegyetem honlapján olvasható információk szerint az analitikus gép elkészítéséhez Charles Babbage annak idején 17 000 fontot kapott előlegként a kormánytól, és saját tőkéjéből is ráköltött mintegy 20 000 fontot (más forrásból úgy tudni, hogy a támogatást nem az analitikus géphez, hanem a differenciagéphez nyújtotta a kabinet). A kormány 1842-ben, miután még mindig nem voltak látható eredmények, megvonta támogatását a feltaláló munkájától.
Pedig a gép a modern számítógépek sok sajátságával rendelkezett. Babbage univerzális gépet tervezett, amely adatbeviteli és eredmény-kiviteli egységből, számolóműből és részeredmény-tárolóból állt volna. Lyukkártyákról olvasta volna be az információkat, tudott volna utasításokat és adatokat tárolni, matematikai műveleteket végrehajtani és adatokat kinyomtatni. Lyukkártyák vezérelték volna a tulajdonképpeni számítási folyamatokat is. Megjelent a feltételes vezérlésátadás ötlete: egy szám előjelének függvényében a berendezés kétféleképpen folytatta volna működését. A tárolómű 200 részeredmény tárolására lett volna alkalmas. Erre a célra 1000 darab, egyenként 50 fogaskereket tartalmazó oszlopot tervezett a matematikus. Haláláig a gépen dolgozott, bár az építése már kezdetben megakadt: a kor finommechanikai lehetőségeivel a berendezést nem lehetett elkészíteni.
Ha megépült volna, egy futballpálya területét foglalta volna el, és öt gőzgép energiája kellett volna a működtetéséhez.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.