Másik bolygót vettek célba

Párizs. Szerdán indul útjára az első európai Vénusz-kutató űrszonda – jelentette be hivatalosan a párizsi székhelyű Európai Űrügynökség (ESA). A Venus Express elnevezésű űreszközt október 26-án közép-európai idő szerint 6 óra 43 perckor a kazahsztáni Bajkonur űrrepülőteréről egy Szojuz-Fregat orosz hordozórakéta emeli a magasba.

A szonda áprilisban éri el úti célját, majd a Vénusz körüli igen megnyúlt, majdnem poláris pályára állva kezdi meg tudományos feladatainak elvégzését. Mint Francis Rocard, a francia országos űrkutatási központ (Cnes) egyik vezető munkatársa elmondta: a Venus Express a Földhöz legközelebbi bolygó légkörét vizsgálja majd elsősorban.

Tekintve, hogy a Vénuszon rendkívül forró a felszíni hőmérséklet (mintegy 460 Celsius-fok) és légköri nyomása majd százszorosa a földiének, a tudósok reményei szerint az emberiség ismeretei jelentősen bővülnek a fokozott üvegházhatás fizikai jellemzőiről, és így a szonda hazaküldött adatainak elemzése hozzájárul majd eme természeti jelenség Földre gyakorolt hatásának az eddiginél jobb megértéséhez.

Ismert, hogy a Vénusz légköre ma körülbelül 95 százalékban szén-dioxidból áll, amely a bolygó infravörös sugárzását elnyeli, majd visszasugározza a felszínre. A sűrű légkör úgy működik, mint valami óriási takaró. A Vénusz és a Föld gázburka eredetileg nagyjából ugyanannyi szén-dioxidot tartalmazott, de nálunk a tengerek felvették a szén-dioxid egy részét, ami onnan átkerült a karbonátos kőzetekbe és az élőlények csontvázába.

A Földön tehát a szén-dioxid végső fokon a kőzetek és a tengervíz oldott alkotóelemévé válik, a Vénusz viszont annyival közelebb van a Naphoz, hogy tengerei (ha egyáltalán kialakultak) gyorsan elpárologtak, így az összes szén-dioxid a légkörben maradt, s elősegítette a bolygó további fölmelegedését. A Vénusz tehát a „megszaladt üvegházhatás” mintapéldája: a légköri szén-dioxid a víz forráspontja fölé hevítette a bolygót, s ezzel meggátolta azokat a vegyi reakciókat, amelyek kivonhatták volna a légkörből a szén-dioxidot és csökkenthették volna a hőmérsékletet.

Az űrszonda egy földi nap alatt kerüli meg majd a Vénuszt, és tudományos tevékenységét 500 napra tervezik.