Mars az üstököshöz!

Az űrvállalkozásban magyar kutatók is részt vesznekSITA/AP-felvéteLAndrea Accomazzo, az űrszonda küldetésével kapcsolatos műveletek vezetője elmondta: tartottak az utazásnak ettől a szakaszától a (németországi) Darmstadtban lévő központ irányítói. A szondának ugyanis át kellett jutnia a Mars árnyékán, miközben a napelemek nem kaptak energiát, és a berendezés saját akkumulátoraira hagyatkozott. Húsz perccel később azonban az űrszonda megjelent a Mars túloldalán és mindenki nagyon örült az irányítóteremben – tette hozzá a küldetés menedzsere.

A 2004. március másodikán indult Rosetta ezzel a gravitációs manőverrel újabb lendületet kap ahhoz, hogy tíz év múlva, 2014-ben elérje végső célját a Csurjumov-Geraszimenko üstököst.

Az üstökös közelébe érve – a Földtől 500 millió kilométerre – a szonda két részre válik szét. Egyik egysége (Orbiter) az üstökös körül kering, hogy tanulmányozza magvát és környezetét, a másik, a Philae robot leereszkedik az üstökös felszínére, hogy adatokat gyűjtsön a mag természetéről és összetételéről.

A nagyszabású nemzetközi űrvállalkozásban magyar tudományos kutatóintézetek is részt vesznek. A magyar tevékenység döntő hányada a Philae leszállóegységhez kapcsolódik. A legnagyobb feladat az egység központi számítógépének kifejlesztése volt, amelyet a KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézetben (RMKI) végeztek el. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szélessávú Hírközlő Rendszerek Tanszékén a Philae fedélzeti ellátó és energiaelosztó rendszertervét készítették el. A KFKI Atomenergia Kutatóintézet (AEKI) munkatársai két tudományos műszer tervezésében és elkészítésében vettek részt. Az RMKI az Orbiterre kerülő, öt különböző érzékelőt tartalmazó plazma mérőrendszer létrehozásában is vállalt feladatot. A Rosetta-program 14 ország együttműködésével valósul meg. (mti)