Látványos állatbemutatók, szak

Szakmai bemutatókon és az állatok standjain sűrűn lehetett találkozni szlovákul, vagy románul beszélő látogatókkal is, nem beszélve azokról a magyarul beszélő külföldi érdeklődőkről, köztük dél-szlovákiai gazdákról, akik szintén évek óta visszajárnak erre a rendezvényre. A hagyományokhoz híven az idei seregszemlén is a tenyészállatok legjavát láthatták, amelyeket színvonalas élő bemutató show keretében zajló megmérettetésen értékelt a szakmai zsűri.

Hódmezővásárhelyen tipikus mezőgazdasági vásár zajlott, ahol nem a pavilonokban kialakított fényes standok domináltak, hanem a szakma egyik részének lényege, az állatok, amelyek számára a kiállítók szolid feltételeket biztosítva igyekeztek életszagú környezetet teremteni. Természetesen a kiállításon jelen volt a mezőgazdasági gépek meglehetősen széles kínálata is, de a seregszemle fő profilját továbbra is az állattenyésztés képezi.

Az ágazat széles spektrumát átfogó szakmai bemutatón a legjobb minőségű tenyészállatok felvonultatása, bemutatása ellenére a látogatók és a szakemberek folyamatosan szembesülhettek az állattenyésztést jelenleg szorító szinte világméretű gondokkal. Az elhangzottak alapján a magyarországi állattenyésztők is hasonló cipőben járnak, mint például a szlovákiai, vagy csehországi társaik. Lehet, hogy a hangsúlyok az egyes országokban erre vagy arra eltolódtak, de a legutóbbi idő-szakban végbement gazdasági változások, ármozgások eredményei például a sertéstenyésztést itt is végveszélybe sodorták. Az egykor „záslóshajónak” számító sertéságazat ma Magyarországon kevesebb mint 4 millió sertést állít elő, s ezzel a mennyiséggel a jelenlegi struktúrában egyre inkább kiszorul a piac befolyásolásának lehetőségéből. Antal Gábor, a magyarországi Vágóállat és Hús Terméktanács elnöke is hangsúlyozta, a termelőknek a fennmaradáshoz és a versenyképesség megtartásához össze kell fogniuk, máskülönben elemeire hullik szét az ágazat. Állította, ha a termelők nem fognak szorosan együttműködni, nagyon sokan a termelés feladására kényszerülnek, s a tönkrement cégek romjain más, már feltehetően nem mindig magyar vállalkozások építhetik a jövőjüket.

Nincs irigylésre méltó helyzetben a baromfiágazat sem, hiszen az egyik legnagyobb gabonafogyasztó ágazat a gabonaárak radikális emelkedése következtében szintén gazdaságossági gondokkal küzd. A juhok létszáma évek óta fogyóban van, az utóbbi időben már az export árualap is gondot okozott. A támogatásoknak köszönhetően egyelőre a húsmarha ágazat és a tejtermelés képes nyereséget termelni, de itt is nagyon keskeny sávban mozoghatnak csak a gazdálkodók.

Mindezek a kedvezőtlen tények azonban csak hátteret, illetve társalgási hangulatot kölcsönöznek a seregszemlének. Az elmúlt időszakban ugyanis hozzánk hasonlóan itt is szinte valamennyi mezőgazdasági ágazat bejárta a saját útját, amelyen hegyek és völgyek egyaránt sűrűn váltogatták egymást, miközben az út többnyire lefelé lejtett. Azok, akik talpon maradtak, tudják, hogy csak úgy lehetnek versenyképesek, ha folyamatosan fejlesztenek, növelik a hatékonyságukat, és a piac igényeire figyelve rugalmasan alkalmazkodnak a kihívásokhoz.

A bemutatókon gyakorlatilag felvonultatták az ágazat szinte teljes vertikumát. A háromnapos rendezvénysorozat programjában a látogatók megtekinthették a fejőstehenek, húsmarhák, sertések, lovak, juhok, kecskék és a baromfi legjobb tenyészállatainak nyilvános szakmai elbírálását, képet kaptak a nemesítő tenyészetekben érvényesülő trendekről, irányzatokról. Emellett sertésárverés, lóvásár, fogatbemutató, juhnyírás, Szent György-napi juhásztalálkozó, gyerekek számára rendezett állati show, malacfogó verseny, kutyás bemutató és egyéb látnivaló is várta az érdeklődőket. A szakmai látogatóknak számtalan lehetőségük nyílt a közvetlen tapasztalatszerzésre és kapcsolatcserére is. A magyarországi húsmarhatenyésztők standján találkozhattunk például Pomichal Istvánnal, aki pár éve még a somorjai szövetkezetben vezette a charolias húsmarha-tenyészetet, jelenleg magánvállalkozóként és a charoliais húsmarhatartók nemzetközi szövetségének tagjaként épp a soron következő kongresszus előkészítésén dolgozik magyarországi kollégáival egyetemben. (Az augusztusban zajló nemzetközi találkozóról külön ismertetőben számolunk be.) A 15. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokra látogató érdeklődők a tenyészállatok mellett az ágazatokhoz kapcsolódó kiegészítő tevékenységek széles körét felvonultató termékkínálattal is megismerkedhettek, amelyek közül ki kell emelni a takarmánypótló, és –kiegészítő készítmények gazdag választékát, amely nélkül a hatékony és gazdaságos állattenyésztés ma már elképzelhetetlen. Mindent egybevetve elmondható, hogy az a szakmai igényesség, amely mind a cégek termékkínálatában, mind a bemutatott tenyészállatok felkészítésében megnyilvánult jó példája lehetne egy családias, közvetlen hangulatú szakmai rendezvény megrendezésének nálunk is. (szil)