Kurdisztánban volt az édenkert

Valencia. A földi paradicsom a jelenlegi Kurdisztán területén volt, közel Jeruzsálemhez és Szíriához – erre jutott matematikai számításaival egy 15. századi spanyol csillagász és asztrológus. A késő középkori valenciai tudós, Bertomeu Gerp latin nyelvű, a salernói érsekhez címzett eddig ismeretlen levelében a paradicsomot egy olyan „déli vidékre” helyezi, amelyet eddig még senki sem tartott járhatónak, és amely „a napéjegyenlőségi vonaltól 35 fokra fekszik”.

„A paradicsom kapuja” címmel kiadott levelet a valenciai egyetem tanárai, Júlia Benavent és Josep Teodoro látta el bevezetővel és jegyzetekkel. Teodor szerint a csillagász a szövegben egy, az Egyenlítőtől északra, az északi félgömb mérsékelt égövének közepén lévő helyre utal, amely ugyan lakható, de emberi lények számára mégsem elérhető. Ez a terület egybeesik a mai Kurdisztánéval. Gerp azzal indokolja elméletét, hogy a paradicsom közel lehetett Jeruzsálemhez és Szíriához, tekintettel arra, hogy az édenkertből kiűzött Ádám Szíriában élt, mielőtt meghalt a ciszjordániai Hebron völgyében.

Gerp levelében meghatározza Jézus Krisztus kereszthalálának időpontját is, szerinte Kr.u. 34. március 25-e volt a passió napja, ugyanakkor a világ teremtését szeptember 21-e és október 1-je közötti időszakra teszi. Júlia Benavent professzor valenciai humanistákról szóló kutatásai során talált rá Gerp levelére: összesen 79, 14–17. századi szerző műveit gyűjtötte össze európai és amerikai könyvtárakból. (pan)