Kupolaszerű képződményt találtak a Ceres törpebolygón

Az űreszköz jelenleg mindössze 385 kilométerre van az égitest felszínétől, és a kis távolságnak köszönhetően lenyűgözően részletes felvételeket készített a 92 kilométer átmérőjű és 4 kilométer mély Occator-kráterről, amelynek titokzatos, fényes foltjait kicsapódott sónak vélték a szakemberek.

A nagyfelbontású képek tanúsága szerint a rejtélyes foltok egyike egy kupolaszerű képződmény, amelynek oldalain törések futnak végig. A képződmény körül és a kráter alján is feltűnő repedések láthatóak, amelyek a többi fénylő foltig érnek - írta a BBC News.
    
"Mielőtt a Dawn tavaly megkezdte a Ceres mélyreható tanulmányozását, az Occator-kráter egyetlen nagy fénylő területnek tűnt. A legújabb felvételek azonban összetett jelenségekről árulkodnak, ami újabb megfejtendő rejtélyeket jelent" - mondta Ralf Jaumann, a német űrügynökség bolygókutatója. (Németország biztosította az űrszonda kameráit.)
   
"A kráter belsejének bonyolult geometriája arra utal, hogy geológiai folyamatok játszódtak le a közelmúltban, de részletes földtani vizsgálatokat kell végeznünk a kráter kialakulásáról alkotott elméletek teszteléséhez" - tette hozzá a szakember. 
[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"224274","attributes":{"alt":"","author":"Az Occator-kráter szíve közelében lévő fényes foltok láthatóak a Dawn eme felerősített színű felvételén.","class":"media-image","height":"245","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]    
A kutatók szerint a fénylő foltok magnéziumszulfát-lerakódások, amelyek az egykor felszínre került sós vízjég maradványai. Mivel a törpebolygónak nincs légköre, a víz gyorsan elpárologhatott, és csupán a magnéziumszulfát maradt hátra.
    
A kutatók szerint a Ceres sok területén fagyott vízjég található a felszín alatt, viszonylag kis mélységben. Ezt az elméletet az űrszonda GRaND nevű eszköze teszteli, amely a törpebolygó felszínhez közeli rétegeinek összetételét vizsgálja. Az eszköz nagy mennyiségű hidrogént mutatott ki nagyjából egyméteres mélységben az égitest magasabb földrajzi szélességein fekvő területeken. A hidrogénnyomok vízjég jelenlétére utalnak. 
    
A szakemberek a texasi hold- és bolygótudományi konferencián ismertették a Dawn-misszió legfrissebb eredményeit.
    
A NASA űrszondája 2015 márciusában állt pályára a Mars és a Jupiter közötti kisbolygóöv legnagyobb - nagyjából 950 kilométer átmérőjű - égiteste körül.
[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"224275","attributes":{"alt":"","class":"media-image","title":"","typeof":"foaf:Image"}}]]