Különbizottság vizsgálja az újabb orosz hordozórakéta kudarcát

A testület élére Igor Komarovot, az orosz űrkutatási hivatal (Roszkoszmosz) vezetőjét nevezték ki. Dmitrij Medvegyev miniszterelnök a felelősök és az okok megállapítására utasította a bizottságot, amelynek erre 6 napja van. 

A Proton típusú orosz űrrakéta szombaton egy mexikói távközlési műholdat állított volna földkörüli pályára, de a rakéta utolsó fokozata nem sokkal a fellövés után visszazuhant a Földre. A Roszkoszmosz közlése szerint a baleset 161 kilométeres magasságon történt, a repülés kilencedik percében. A Proton egysége a műholddal együtt szinte teljesen elégett a Föld légkörében. A műholdnak egy perccel a műszaki baleset előtt kellett volna leválnia a hordozórakétáról - értesült a Ria Novosztyi állami hírügynökség.

A Roszkoszmosz arról is tájékoztatott honlapján, hogy moszkvai idő szerint szombat reggel nem sikerült beindítani a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS) kapcsolódó Progressz M-26M teherűrhajó hajtóműveit, amelynek módosítania kellett volna az ISS pályáján. Az okokat még vizsgálják. 

Április végén a Szojuz hordozórakéta harmadik fokozatának műszaki hibája miatt a Progressz M-27M jelzésű orosz teherűrhajó nem jutott el a kijelölt pályára, ahonnan tovább kellett volna haladnia a Nemzetközi Űrállomásra. 

A Progresszt április 28-án indították el a kazahsztáni Bajkonurból, hogy üzemanyagot, oxigént és élelmiszert szállítson a Nemzetközi Űrállomásra. Az űreszköz a fellövés után nem sokkal irányíthatatlanná vált. Mivel nem sikerült helyreállítani vele a kapcsolatot, a teherűrhajó fokozatosan lesüllyedt az orbitális pályán, míg május 8-án el nem égett a Föld légkörében.

A Roszkoszmosz vezetése ezért úgy döntött, hogy július végéig nem indítják útnak az ISS újabb háromfős legénységét szállító Szojuz űrhajót. Az eredeti tervek szerint május 26-án indult volna a Nemzetközi Űrállomásra, hogy az ISS-en jelenleg tartózkodó hat űrhajósból hármat váltsanak. Ők ezen a csütörtökön tértek volna vissza a Földre, de ehelyett június végéig fent maradnak. 

Tavaly májusban szintén egy Proton hordozórakétának állt le a hajtóműve, így a rakéta lezuhant. Fedélzetén egy 5,8 tonnás távközlési műhold volt, amely lefedte volna egész Oroszország, illetve a Független Államok Közössége tagországainak területét. 

Az orosz sajtóban közölt kommentárok szerint a három héten belül már a második hordozórakéta elvesztése miatt ismét "fejek hullhatnak" a Roszkoszmosznál, amelynek korábbi vezetőjét tavaly váltották le. Ennél nagyobb gond, hogy a nyugati szankciók és a rubel árfolyamesése miatt amúgy is költségvetésének megkurtítására kényszerült orosz űrkutatás és űripar ágazat és maga Oroszország is elveszítheti megbízható partneri státusát külföldön. Szakértők szerint az orosz űriparban problémák vannak a minőségellenőrzéssel és rosszul fizetik a szakembereket.