KRONOLÓGIA

január–február: A CSKP Központi Bizottsága leváltja az első titkár tisztségéből Antonín Novotnýt. Utódja Alexander Dubček. Novotný márciusig köztársasági elnök marad és egyre nyíltabban kerül szembe Dubčekkel. Februárban Novotný pozíciói fokozatosan gyengülnek.

Március 12-én a CSEMADOK Központi Bizottsága nemzetiségi bizottság felállítására tesz javaslatot és részleges kulturális autonómiát követel.

Március 22-én Novotný az államfői posztról is kénytelen lemondani.

Március 23-án a Varsói Szerződés tagállamainak drezdai értekezletén lényegében a moszkvai irányvonal hű követésére szólítják fel az új csehszlovák vezetést.

Március 30-án Ludvík Svoboda tábornokot választják a köztársaság elnökévé.

Áprilisban a CSKP akcióprogramot dolgoz ki, mely egyebek mellett a cseh–szlovák államjogi viszonyt és a nemzetiségek jogállását is rendezni kívánja. Svoboda Oldřich Černík vezetésével új kormányt nevez ki.

Júniusban megkezdődik az 50-es években jogtalanul elítéltek rehabilitálása. Megjelenik a reformpárti értelmiség Kétezer szó című felhívása, amely még gyökeresebb változtatásokat követel.

Július 29. és augusztus 1-je közt az ágcsernyői szovjet– csehszlovák tárgyalásokon Dubčekék a sajtónyilvánosság korlátozására tesznek ígéretet.

Augusztus 3-án Pozsonyban közös nyilatkozat születik Prága és öt szocialista ország között arról, hogy a szocializmus védelme közös kötelesség.

Augusztus 21-én a Varsói Szerződés csapatai megszállják az országot. Míg másnap a CSKP rendkívüli kongresszusa elítéli a beavatkozást, a Moszkvába kényszerített reformpárti csehszlovák vezetőket meghátrálásra kényszerítik. Szlovákia Kommunista Pártja augusztus végén a brezsnyevi irányvonalat képviselő Gustáv Husákot választja első titkárául.

Október 27-én a prágai nemzetgyűlés törvényt fogad el a föderáció létrehozásáról, s alkotmánytörvényt hagy jóvá a nemzetiségek jogairól (az eredeti javaslattal ellentétben ez nem biztosít kollektív jogokat a magyarságnak). (kár)