Könnyű elveszteni a jogosítványt

Óvakodjunk az ilyen mozdulatot tevő rendőrtőlJán Krošlák felvételeA rendőrök tiltakoznak a rendelet ellen: szerintük ez nem a balesetek, hanem a sofőrök számának csökkentéséhez járul hozzá. Ján Packa országos rendőrfőkapitány szerint a rendelet csak azoknak a rendőröknek nem tetszik, akik a lehető legtöbb kenőpénzt akarják begyűjteni.

Az új rendelet értelmében tehát a helyszíni, 2000 koronás bírság helyett a gyorshajtónak azonnal elveszik a jogosítványát, eljárás indul ellene, így végeredményben akár 7000 koronás bírságra is számíthat, és akár egy évre is eltilthatják a gépkocsivezetéstől.

A rendőrök egy része tiltakozik Packa rendelete ellen, kifogásaikat nyílt levélben küldték el a sajtónak. „A rendelet nem járul hozzá a balesetek számának csökkentéséhez az utakon, egyetlen célja, hogy minél több bírságot gyűjtsenek be” – írták a levélben.

A korrupció ellen harcol

Packa viszont azt akarja elérni, hogy a rendőrök az utakon ne kérhessenek készpénzt, a készülő közúti közlekedésről szóló törvénymódosítás is tartalmazni fogja ezt a módosítást, melynek köszönhetően az illetékesek szerint sikerül csökkenteni a korrupciót a rendőrök körében.

„Az utakon nem fognak bírságokat szedni, egyáltalán. Nem a sofőrök ellen irányul a rendelet. Azt akarjuk elérni, hogy az utakról eltűnjön a korrupció” – vélekedik Packa. A rendőrség szerint így csak a fővárosban legalább 100 jogosítványt lehetne naponta elkobozni. Egyébként az is kérdéses, hogy a rendőrségnek van-e elég embere arra, hogy a számtalan kihágással foglalkozzon, hiszen ha nem állítanak ki bírságot, eljárás indul a sofőr ellen. Packa szerint, ha nem lesz elég ember, erősíteni fogják az állományt.

Csak a konkrét rendőrtől függ, hogy egy adott kihágásért bírságot állít-e ki, vagy sem. „Elég súlyos kihágásnak számít, ha valaki nem áll meg egy olyan kereszteződésnél, ahol stoptábla van. De ilyenkor figyelembe kell venni a körülményeket is, tehát, hogy a sofőr veszélyeztetett-e valakit, korlátozta-e a közúti közlekedést és karambolozott-e vagy sem” – magyarázta Viktor Plézel, az Országos Rendőr-főkapitányság sajtóosztályának munkatársa.

A rendőr ítéli meg a kihágást

Gyakran fordul elő, hogy azért akarják megbüntetni a sofőrt, mert piroson hajtott át a kereszteződésen. A sofőr ilyenkor azt állítja, hogy még a narancssárga lámpa világított, a rendőr pedig azt, hogy a piros – nem tudnak megegyezni, de a sofőrnek mégis ki kell fizetnie a bírságot. Ha mégis úgy érzi, hogy igazságtalanul jártak el vele, panaszt emelhet a kerületi rendőrkapitányságoknál, vagy az Országos Rendőr-főkapitányságnál is.

A sofőr, még ha meggyőződése is, hogy ártatlan, mégis vitatható helyzetbe kerül. Ha kifizeti a bírságot, azonnal elismeri, hogy vétett a közlekedési szabályok ellen. Ha nem akar fizetni, vitába száll a rendőrökkel, de azok végeredményben úgy is elkobozhatják a jogosítványát, és az ügyben eljárást indíthatnak. Ilyen eljáráson egy másik rendőr ítéli meg egy irodában – a jegyzőkönyv alapján – a történteket. Aki még az eljárás elején beismeri hibáját, általában mindig olyan bírságot kap, mint amilyet a helyszínen akartak adni a rendőrök. A bírság viszont 15 ezer koronára is emelkedhet – a szabálysértéstől függően.

Ellentétes esetekre is van példa. Egy gépkocsi nem áll meg a stop-táblánál, a rendőrök elkapják, a sofőrt viszont bírság nélkül engedik tovább. Ilyen helyzetekben az illetékes személyek szerint az is számít, hogyan viselkedik a szabálysértő. Nem kizárt, hogy két perccel később egy másik sofőrt ugyanazért a kihágásért már megbüntetnek.

Ha nincs készpénzük a bírság kifizetésére, 15 napos határidőn belül kell kifizetni. Ha nem térítik ezen a határidőn belül, a bírságot végrehajtótól is követelhetik. A bírság egyébként nem a rendőrség, hanem az államkassza bevételét képezi. (dem, ú)