Kölcsönös finn-magyar érdeklődés

A sorozat része a Survival (Életben maradni) című finn–magyar–észt koprodukciós programnak, amelyet az Európai Unió finanszíroz. A tankönyvek, hanganyagok, tanári segédanyagok megírására, összeállítására, szemináriumok megszervezésére és a filmkészítésre vonatkozó támogatást az EU Socrates Lingua 2 pályázatán nyerték el az alkotók. A kiírás értelmében legalább három EU-tag vagy -tagjelölt országbeli intézmény együttes pályázatára volt szükség, így a Finn-Magyar Társaság (FMT) együtt pályázott a finn esti iskolák szövetségével (KTOL), Kuusankoski finn város szabadegyetemével, az Észt-Magyar Társasággal, valamint a szegedi egyetem finnugor és hungarológiai tanszékével a Survival terv támogatásához.

Azon túl, hogy a társaság és az esti iskolák szövetsége több mint harminc városban szervez rendszeresen tanfolyamokat, négy egyetemen – Oulu, Helsinki, Turku, Jyväskylä – folyik magyaroktatás. Az utóbbi három egyetemen magyar lektorátus is működik. Marjatta Manni-Hämäläinen is a Helsinki Egyetem magyar lektorátusán és filmekből tanult meg magyarul. Elárulta, hogy a finnek néhány szó kivételével semmit sem értenek a magyarból (és fordítva), egy finn meg egy magyar mégis azonnal egymásra talál a legnagyobb társaságban is.

Úgy tűnik, fellendült az érdeklődés a magyarok iránt Finnországban csak az idén harminc városban indítottak magyar nyelvtanfolyamot. Ennek a filmsorozatnak az elkészítését is azért határozták el, mert úgy látták, sokan szeretnének többet megtudni Magyarországról hang, kép, könyv segítségével. Finnországban csak kevesen tudják fogni a Duna Televíziót, ritkán vetítenek magyar filmeket, nehéz tehát vizuálisan képet kapni rólunk. Pedig aki egyszer eljött Magyarországra, visszatér, nemcsak a szép tájak, hanem az emberek miatt – mondja a Finn–Magyar Társaság igazgatója. Tapasztalatból beszél, a társaságnak ötezer tagja van, és mind olyanok, akik beleszerettek a magyar kultúrába. Az idősebb nemzedék tagjai közül még élnek azok, akik a második világháború előtt leveleztek magyarokkal. A fiatalabbak közül jó néhányan finn szakosok az egyetemen, tudnak a nyelvrokonságról, és kíváncsiak a nyelvet beszélő emberekre s az országukra. Ahogy a zeneszeretők és a különböző szakmák képviselői is, akik éppen szakterületüknek köszönhetően kerültek kapcsolatba egymással.

Minden finn iskola kapott Magyarországot bemutató anyagot. Hatodszor szervezik meg a Finn Oktatási Minisztérium segítségével az általános iskolákban, gimnáziumokban és szakközépiskolákban a magyar hetet. Novemberben jelent meg az első finn történelemkönyv Magyarországról, Olli Vehviläinen professzor és Juhani Huotari munkája. Készül az új finn–magyar szótár, szükség van rá, mert nagyot változott a világ, új szavak, kifejezések születtek. A Finn–Magyar Társaságnak ötvenöt városban, községben működik helyi szervezete, és bizonyára van részük abban, hogy ötvenegy finn városnak van magyar testvérvárosa élő, komoly kapcsolatokkal, nem formálisan. Diákok, tanárok, művészek jönnek-mennek, és sok mindent el tudnak érni, ha elég aktív a társaság helyi csoportjának a vezetője. Márpedig rendszerint aktív, mert hobbiból, lelkesedésből teszi, amit tesz.

Finnország hivatalosan kétnyelvű ország. Noha lakosságának csak mintegy hat százaléka svéd, az iskolákban mindenütt kötelezően tanítják a svéd nyelvet, ha nem is mindenütt egyenlő színvonalon. És a feliratok általában kétnyelvűek. (gyp, EUtas, sulinet)

Finn-Magyar Társaság

A Finn-Magyar Társaságot 1950-ben alapították. Közreműködésüknek köszönhetően ma 51 finn városnak vagy községnek van partnere Magyarországon. Óriási szerepük van a finnországi iskolákban négyévente megrendezett magyar hét szervezésében és a testvérosztály-kapcsolatok kialakításában. A társaság különféle kiadványokat jelentet meg, és negyedévente 8-10 ezer példányban kiadják a Suomi-Unkari (Finnország-Magyarország) című lapot. Magyarországi utazásokat és magyar vonatkozású finnországi hangversenyeket, kiállításokat, filmbemutatókat, főzőtanfolyamokat rendeznek. Helsinki központjában – ahol a Magyar Ház és benne a társaság székhelye is található – négyévente magyar napot tartanak. Testvérszervezetük, a Magyar-Finn Társaság, amely összefogja a több mint 40 helységben, összesen mintegy négyezer taggal működő Finn Köröket. (A helsinki magyar központ párja, a Finnagora tavaly nyílt meg Budapesten, a Dózsa György úton.)