A világ és a történelem legszebb asszonyai között emlegetik évszázadok óta, pedig a tudósok szerint csúnya volt. Ki volt ő és mivel hódította meg kora két leghatalmasabb férfiját?
Kleopátra csúnya volt?
Amikor Caesart meggyilkolták, Kleopátra elhatározta, hogy ismét szerencsét próbál Róma leghatalmasabb férfijánál és bája ekkor sem hagyta cserben. Ez a szerelem 13 évig tartott és mindkét fél halálával végződött, de el kell ismerni, hogy nem volt olyan század, olyan művészeti ág, ami nem örökítette meg kettejük alakját, szerelmét. De a történelmi tények után jöjjenek a szépségére vonatkozó adatok. A történetírók és a legendák szerint Kleopátráért odavolt minden férfi, aki csak a közelébe került, de a nők is rajongtak érte, mindegyikük őt akarta utánozni, olyan ruhát viseltek, mint királynőjük, úgy hordták a hajukat és megpróbálták utánozni hanghordozását. A mai tudósok szerint azonban műveltségén, intelligenciáján, sziporkázó szellemességén és hihetetlen kisugárzásán kívül nem sok szép volt a királynőn. Az akkori egyiptomi nőkhöz hasonlóan alacsonyabb lehetett 150 cm-nél és mindenképpen kövér testalkatú volt. A Ptolemaiosz család jegyeit is viselte magán: a Vénusz-gyűrűnek nevezett zsírdaganatot a nyakán, és a hosszú, lelógó orrot. Figyelembe kell vennünk azt, hogy bár Kleopátra tejben-vajban fürdött és korának legjobb kozmetikai szereit használta, ő is szenvedett a fertőző víz okozta gyomorbajoktól és a vérszegénységtől, valamint az egyiptomi festékek pusztító hatásától, amelyek nagyon gyorsan tönkeretették a bőrszöveteket. A feljegyzések alapján Kleopátra olyan maró nátronnal mosott fogat, amit egyébként fehérneműmosáshoz, sőt halottak mumifikálásánál is használták, a fogai mégis rosszak voltak. Mire 29 éves lett, már 3 gyermeket szült és egyszer elvetélt, ami komoly nyomokat hagy egy nő testén. Nem hibáztathatjuk tehát Octavianust, aki nem ámult el Caesar és Antonius után a 39 éves kissé meggyötört Kleopátra bájain. Mi lehet mégis a titok, amely képes fenntartani a szépségéről szóló legendákat több mint 2000 év után is? Ne gondolkodjatok tovább! A választ már 2000 éve leírták. Plutarkhosz görög filozófus és történetíró így jellemzte a királynőt: „A külseje önmagában véve nem volt igazán figyelemre méltó. Lényének kisugárzása tette olyan ellenállhatatlanná. Megkapó személyisége elbűvölő beszédstílussal párosult. Intelligenciája és mondanivalója megbabonázta a hallgatóságát. Már az maga volt az öröm, ha a hangját hallotta valaki. Mintha egy többhúros hangszeren játszott volna, úgy váltogatta a nyelveket, melyeken beszélt. Ellenállhatatlan bájjal csevegett, egyedülálló jellemként ismerték, varázslatos és elragadó volt a kisugárzása, amikor új emberekkel találkozott. Kedvesen csengett a hangja, amikor beszélt. És – tette hozzá az ókori tudós – ezzel nemcsak a férfiakat hódította meg. A nők istenítették, úgy öltöztek, úgy viselték a hajukat, ahogyan ő.“ (s, he)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.