Kassára és Pozsonyra is atomot dobtak volna az amerikaiak

Az Egyesült Államok nemzeti archívuma, a National Archives and Records Administration az atombomba feltalálása óta először részletes listát közölt a hidegháborúban tervezett atomtámadások potenciális célpontjairól, melyek ellen akkor vetettek volna be bombát, ha kitör a háború a Szovjetunióval. Az USA nemcsak a Szovjetunióban jelölt ki célpontokat, hanem Kelet-Európában és Kínában is - számolt be róla az Index. A kérdéses dokumentum a Atomic Weapons Requirements Study címet viseli, 1956-ben készült és írógéppel írták mind a 800 oldalát. Ez a dokumentum lényegében egy lista arról, hogy egy esetleges atomháborúban mit és milyen fontossági sorrendben bombázna le az Amerikai Egyesült Államok Légiereje. A célpontok fontosságát sorrszámokkal jelölték. A moszkvai célpontok az egyes sorszámtól kezdődnek. Aki olvasgatni szeretné az ötvenes évek Amerikájának halállistáját, az ide kattintva megteheti. At ötvenes évek feketelistája A megsemmisítendő objektumok felsorolása meglehetősen hosszú, rengeteg oroszországi, kínai és kelet-közép-európai célpontot is tartalmaz. Így prágai célpontok az "előkelő" 61- sorszámtól kezdődnek, míg Budapestnek a 159. sorszám jutott. Ez azt jelenti, hogy egy esetleges nukleáris konfliktus során ezeket a célpontokat biztosan meg is támadták volna. A megsemmisítendő repülőtereket tartalmazó listában több szlovákiai és magyarországi célpont is van. Így például Pozsony-Pozsonyivánka, Kassa-Bárca, Szliács, Pöstyén, továbbá Budapest-Tököl, Debrecen, Szolnok és Szombathely is szerepel a felsorolásban. A lista több célpontját szisztematikus megsemmisítésre jelölték ki, főleg nagyobb városokban: Moszkvában 179-et, például mezőgazdasági eszközöket, transzformátorokat, Leningrádban (ma Szentpétervár) 145-öt és 91-et Kelet-Berlinben. A vegyesen megjelölt (DGZ - designated ground zeros, nagyjából a bomba elméleti becsapódási helye) célpontok: kormányzati épületek, ipari területek, de van, ami csak a „lakosság” megjelölést kapta, azaz kifejezetten oda céloztak volna, ahol sokan laknak. Az alábbi térképen az első 20 célpontot jelölték be: Háborús bűnök papíron? A civilek tervezett legyilkolása pedig elég fontos eleme a tervnek. Az anyagot nyilvánosságra hozó intézet honlapja szerint ugyanis azzal, hogy az amerikai hadsereg a civil lakosság megtámadását is tervezte, megsértette a nemzetközi jogot. William Burr, a George Washington University nukleáris fegyverekre szakosodott kutatója szerint ez a legrészletesebb lista, amit eddig nyilvánosságra hoztak. Az összegzés még az interkontinentális vagy tengeralattjáróról indítható rakéták megjelenése előtt készült, ezért a tervben még bombázókkal számoltak.  Soha nem látott pusztítást terveztek Az légierő a támadások során 1, 7  megatonnás atombombákat, vagy hidrogénbombákat dobott volna le. Egy megatonna egymillió tonna TNT robbanásának felel meg. Összehasonlításképpen, a Hirosimát elpusztító Littley Boy "mindössze" 15 kilotonnás, azaz 15 000 tonna TNT-nek megfelelő rombolóerővel bírt. A most nyilvánosságra kerólt anyagból kiderült, hogy az amerikai hadsereg 60 (60 millió tonna TNT) megatonnás bombák bevetésével is számot. Ez a hirosimai bomba erejének négyezerszerese. Ebben az időszakban az USA-nak még tízszer akkora nukleáris arzenálja volt, mint a Szovjetuniónak, ami nagyjából 20 ezer megatonnányi atomtöltetet jelent. A következő pár évben Dwight D. Eisenhower felére csökkentette ezt a mennyiséget, mert már kezdett tisztánlátszani, hogy ekkora pusztítóerővel könnyedén ki lehet irtani az egész emberiséeget.