<p>A téma nem új, de sokakat foglalkoztat napjainkban. Nem csoda, hiszen az emberek úton-útfélen mobiloznak. Várakozás, utazás, sőt vezetés közben is. Mivel rádióhullámokról van szó, amelyek ráadásul a koponyánkhoz (a fülünkhöz s ezzel az agyunkhoz) közel érnek célba, kézenfekvőnek tűnik a kérdés, hogy ezek a mágneses hullámok okozhatnak-e az agyban károsodást. </p>
Káros-e a mobilozás?
Az első figyelmeztetést az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egyik munkacsoportja, a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) fogalmazta meg néhány éve, megállapítva, hogy a mobiltelefonok és más vezeték nélküli kommunikációs eszközök használatának rákkeltő mellékhatása lehet. A szervezet 14 ország 31 tudósából álló munkacsoportja áttanulmányozta a mobiltelefonok használata és a rák kockázatának kapcsolatát vizsgáló legfontosabb tanulmányokat, és elég bizonyítékot talált arra, hogy a „lehetséges rákkeltő” kategóriába sorolja a mobiltelefonok használatát. Van rá bizonyíték, hogy megnő a glióma és egy másik agydaganat, az akusztikus neuróma kialakulásának kockázata? Mennyi ideig kell vizsgálni, egy-egy környezeti hatást, hogy kiderüljenek a következményei? Hány csoportba sorolják a veszélyes, potenciálisan rákkeltő anyagokat? Melyikbe tartozik a cigaretta, és melyikbe a mobiltelefon? Van összefüggés a mobilkészülék által kibocsátott RF-EMM hullámok energiája és az érintett agyterületek anyagcsere-tevékenysége között? Ártalmas-e a gyermekekre? Melyek a legnagyobb sugárzási szintű telefonok? Melyek legkisebb sugárzási szintű készülékek? Mindezt megtudhatják, ha elolvassák Kövesdi Károly írását a már kapható Vasárnapban.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.