KALIFORNIA – ARANY, HOLLYWOOD, SZILICIUM-VÖLGY

California über alles – énekelte a hetvenes években a Dead Kennedys nevű punkbanda a fasiszta Németország himnuszára célozva. Persze, ők a konzervatívok akkori szélsőséges megnyilvánulásait bírálták dalukkal. A Kalifornia mindenek felett cím azonban találó: az USA leggazdagabb és talán legfontosabb tagállamáról van szó.

Kalifornia az ország délnyugati részén fekszik. Északon Oregon, keleten Nevada és Arizona tagállamok, délen Mexikó határolják, nyugati partjait a Csendes-óceán mossa. Több mint nyolcszor nagyobb, mint Szlovákia, 411 049 négyzetkilométernyi területével az Egyesült Államok harmadik legnagyobb kiterjedésű, 34 milliót meghaladó lakosságával pedig legnépesebb állama (majdnem hétszer többen lakják, mint Szlovákiát). Az itt élő legnagyobb népcsoportok: fehér 59,5 százalék, ázsiai 10,9 százalék, fekete 6,7 százalék, őslakos indiánok 1 százalék, származásra való tekintet nélkül a spanyol ajkúak aránya 32,4 százalék. A lakosok több mint 90 százaléka városlakó, háromnegyedük a Los Angeles, San Francisco és San Diego körül kialakult agglomerációban él. A főváros Sacramento.

A mai Kalifornia területén az európai bevándorlók megjelenése előtt több mint ötszáz független, önálló, különböző nyelvű és kultúrájú kisebb indián törzs élt. Az első európai felfedező, Juan Cabrillo portugál hajós 1542-ben érkezett a kaliforniai partokhoz, a XVI. századtól megjelentek a spanyolok és az angolok is. 1769-ben kezdetét vette a terület gyarmatosítása. 1821-ben Kalifornia Mexikó része lett, 1848-ban került az Egyesült Államok birtokába. Ugyanebben az évben a Sierra Nevada nyugati lejtőin felfedezték a világ egyik leggazdagabb aranylelőhelyét, s ezzel kezdetét vette az aranyláz, ezrével sereglettek ide az emberek. Kalifornia 1850-ben az Egyesült Államok 31. tagállama lett.

Kalifornia gazdasági hírnevét az aranylelőhelyek alapozták meg. Az 1850-es években innen került forgalomba a világ aranykészletének 45 százaléka. Itt van a Szilicium-völgy, a mikroelektronika fellegvára és a katonai atomkutatások központja (Livermore). Kedvező földrajzi fekvésének és nevezetességeinek köszönhetően turistaparadicsom, s emellett a tudományos élet (Kalifornia Egyetem) egyik központja és a filmipar (Hollywood) fellegvára. Gazdasági mutatói olyan kiválóak, hogy azokat nem a szövetségi államok, hanem önálló országok adataival vetik össze. 2001-es 1,33 billió dolláros hazai össztermékével (GDP) az Egyesült Államok, Japán, Németország és Nagy-Britannia után a világ ötödik gazdasági nagyhatalma lenne. Ugyanebben az évben az itt élők egy főre jutó átlagjövedelme 32 678 dollárt tett ki. A gazdasági legek mellett azonban 2000-2001-ben Kaliforniát sújtotta a II. világháború óta legnagyobb amerikai energiaválság, az ún. áramválság, amelynek rendezése mintegy 45 milliárd dollárjába került az államnak. A legutóbbi, 2002 őszén lezajlott választásokon Gray Davis hivatalban levő demokrata párti kormányzó diadalmaskodott, aki azonban a kaliforniai költségvetés deficitjének rekordnagyságú, 38 milliárd dollárt kitevő növekedése, az állam eladósodása miatt mostanra elveszítette a választók bizalmát. (MTI, ú)