Jobban kellene törődni a régi könyvritkaságokkal

Szatmárnémeti. A megyei könyvtár különgyűjteménye sínyli meg leginkább azt a huzavonát, ami az intézménynek helyet adó épület körül folyik. A megyei tanácsnak nem sikerült megfelelő épületet találnia az áthelyezésre, az évek óta tartó pereskedés, s az időközben felgyűlt tetemes bérleti díj törlesztésének terhe eltereli a figyelmet arról az értékről, ami a könyvtár különgyűj-teményében van.

A gyűjteményben öt ősnyomtatvány van, a legrégebbi 1486-ból származik, Baselben adták ki, ez a Decretum Gratiani (összesen 11 van belőle a világon). Értékes kéziratokat őriznek itt, a legrégebbi 1585-ből származik, vallási tárgyú feljegyzések gyűjteménye. A legrégebbi folyóiratok a 18. századból származnak. A könyvek gyűjteménye a 16-17. századból származik. A különgyűjtemény 75 ezer kötetének számítógépes bejegyzése folyamatban van.

A nagyváradi megyei könyvtár szakemberei állapították meg (a szatmárnémeti könyvtárnak nincsenek hasonló képzettségű szakemberei), miután az elmúlt év őszén a könyvtár kérésére felmérték a régi könyvek állományát, hogy nagy szükség lenne a tartósítás biztosítására, az állandó tisztításra, a megfelelő vegyszeres kezelésre (gombák ellen) stb. Restaurátor, könyvtartósító nincs a megyei könyvtárnál, holott ilyen könyvállomány mellett feltétlenül szükséges volna. A különgyűjtemény több ezer példánya szűkösen bezsúfolva, áttekinthetetlenül, értékükhöz képest méltánytalanul sorakozik a kis termekben, s olyan kötetek is vannak, amelyeknek nem jut hely a polcokon. Nem annyira új helyiség, mint inkább állandó biztos és jól kiképzett hely kellene a védett könyveknek. Az átköltöztetést megsínylené a teljes könyvállomány. Egyelőre azonban sem átköltözésről, sem a jelenlegi épület megvételéről nincs szó.