E hónap végéig Szlovákia állampolgárai immár harmadízben kötelesek vagyonbevallást tenni. Ez a kötelezettség azokra a személyekre vonatkozik, akik 2000. december 31-ig több mint 1,5 millió korona értékű ingósággal és vagyoni jogokkal, valamint más vagyoni értékkel rendelkeztek, vagy akik 1999. szeptember elseje óta 1,5 millió koronát érő ingatlanhoz jutottak.
Január vége a határidő
Formanyomtatványokat már minden adóhivatalban találunkSomogyi Tibor felvételeEz utóbbiak esetében az ingatlan értékeként az adásvételi szerződésben feltüntetett vételárat, ajándékozási szerződés esetén a becslő által megállapított értéket, önköltséges építkezés esetén a kiadások összegét kell feltüntetni. Az ingóságok értékeként azok szokványos árát kell megállapítani.
A vagyonbevallás kötelességét nem szabad elmulasztaniuk mindazoknak, akik Szlovákia területén állandó lakhellyel vagy állandó lakhelyre vonatkozó engedéllyel rendelkeznek. Ingatlannak nem csupán a telkek, termőföldek és épületek minősülnek, hanem a lakások és nem lakáscélú helyiségek is. Nem szabad a vagyonbevallásból kihagyni ingóságainkat, vagyoni jogainkat és más értékeinket, mint például az autót, bútorokat, háztartási eszközöket, értékpapírokat, követeléseket, vagy egyszerűen pénzünket sem, amennyiben együttes értékük a fentiekben feltüntetett értéket meghaladja. A vagyonbevallásban fel kell tüntetni a Szlovákia területén, valamint a külföldön található vagyoni javainkat, így például a külföldi bankszámlán valutában vezetett pénzünket is; ez utóbbiak esetében a valutát a 2001. december 31-i árfolyam szerint kell szlovák koronára átszámítani.
A jogszabály kiköti, hogy az ingóságok között nem kell megnevezni az egészségkárosult személyeket szolgáló eszközöket, a saját műalkotásokat, a szerzői jogokat, valamint a behajthatatlan tartozásokat sem. Amennyiben kiskorú személyek vagyonnal rendelkeznek, helyettük törvényes képviselőjük tesz vagyonbevallást. Mivel minden ember csak egy vagyonbevallást tehet, így a vállalkozónak magánvagyona mellett a vállalkozásában használt vagyonát is fel kell tüntetnie. Osztatlan vagyon esetében a házastársak javaikat fele-fele arányban vallják be.
Azok a természetes személyek, akiknek vagyoni értékei a fent említett értéket nem haladják meg, (a jogi személyek nem tesznek vagyonbevallást) csak vagyonnyilatkozatot kötelesek tenni. Tehát: nem sorolja fel a másfél milliónal kisebb vagyonát tételesen, hanem kijelenti, hogy nincs ekkora vagyona. Kérésünkre az adóhivatal a vagyonbevallás és vagyonnyilatkozat benyújtásáról igazolást ad. A vagyonbevallás és -nyilatkozat megtételéhez szükséges formanyomtatványok az adóhivatalokban szerezhetők be. Bár az adóhivatal beleegyezésével akár elektronikus posta, azaz az internet segítségével is eljuttathatjuk vagyonbevallásunkat, a törvény értelmében tanácsos azt öt napon belül írásban is az adóhivatal címére eljuttatnunk.
Az adóhivatal a benyújtott vagyonnyilatkozat alapján megvizsgálja az adott személy vagyonnövekedését, összevetve az előző vagyonnyilatkozatban feltüntetett javakkal. Pozitív különbözet esetén számíthatunk arra, hogy a vagyonnövekedés eredetét firtatni fogja, hacsak vagyonunk nem örökség, ajándékozás vagy egyéb ingatlanátruházás folytán gyarapodott. Ha az eljárás folyamán kiderül, hogy a vagyonnövekedés megadózatlan jövedelemből származik, az adóhivatal ezen jövedelemre 42 százalékos adót vet ki, sőt büntetőjogi eljárást is kezdeményezhet.A szerző a Csekes, Világi, Drgonec és társai ügyvédi
iroda munkatársa
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.