Istent játszó tudomány

Egy manipulált petesejt képeTASR/EPA-felvételA klónozás kezdeti lépései az ember anyaméhbeli embrionális életéhez vezetnek vissza, egészen pontosan az őssejtekhez. Ezek a sejtek életük végéig képesek osztódni, más és más sejttársulásokat, szöveteket vagy akár szerveket hozva létre. Mikor az első őssejt – a megtermékenyített petesejt – megkezdi működését, még a szervezet bármely apró egységét elő tudja állítani. A zigóta pár órán belül osztódni kezd, az utódsejtek pedig a nyolcsejtes állapotig megőrzik ezt a jellegüket. Az egypetéjű ikrek is ebben a stádiumban alakulnak ki.

Molekuláris klónozás

Az őssejteken alapuló mesterséges klónozásnak két szinte ismert, meg egy harmadik, amihez – mivel ez a legegyszerűbb, legkezdetlegesebb verzió – még őssejt sem feltétlenül szükséges. A molekuláris klónozás (tehát a molekulák szaporítása) tulajdonképpen egy vírus módszerének utánzása. A kívánt molekula adatait vektorok (hordozók) juttatják be a gazdasejtbe, azaz génjeikkel manipulálják a célsejt génjeit. A befolyásolt genetikai állomány „legyártatja” a sokszorosítandó molekulát.

Sejtklónozás

A következő lépcső a sejtklónozás, ami valójában a mesterséges körülmények közti sejtszaporítást (sejtkultúrák) jelenti. 2000-ben óriási tudományos felfedezése volt, hogy a három emberi őssejtfajta is kitenyészthető megfelelő laboratóriumi körülmények között. A klónozás új lendületet kapott, kutatók tízezrei keresték az őssejtek kulcsát: azaz azokat az eddig ismeretlen szabályozó mechanizmusokat, amik befolyásolják az embrionális őssejt differenciálódását.

Az orvostudomány előtt teljesen új perspektívák nyíltak számos betegség kezelésére: ha sikerül megtalálni az őssejt „irányításának” módját és lehetőségét, egy komplett sejt-, szövet- és szervbank hozható létre. Gyógyíthatóvá válna sok olyan kór, melyeknek hátterében bizonyos sejttípusok hibás működése vagy krónikus megfogyatkozása áll. A fenti eljárást nevezzük sejtterápiának vagy terápiás klónozásnak, ami a klónozás azon részét jelenti, mikor a cél nem egy teljes organizmus (egy egész emberi szervezet), hanem az őssejtek befolyásolása által csak bizonyos „alapegységek“ előállítása.

A kísérletekhez szükséges őssejtekhez többféle módon lehet hozzájutni. Ilyen célokra felhasználhatóak a mesterséges megtermékenyítésekből visszamaradt fölösleges embriók, az abortált magzatok valamint a klónozással létrehozott korai stádiumú embriók. A negyedik (leghumánusabb és legelfogadhatóbb) lehetőség az újszülöttek köldökzsinórjában rejlik, ami különlegesen sok őssejtet tartalmaz.

Többsejtűek klónozása

A harmadik szint a többsejtű organizmusok klónozása. Két alapvető módszer áll a kutatók rendelkezésére, a nukleáris transzfer (azaz sejtmaganyag-átvitel) és az embrió-osztás (felezés). Nukleáris transzferrel keletkezett Dolly is 1997-ben, az első klónozott emlős. Az eljárás lényegében a következő: A lemásolni kívánt egyed egy már differenciálódott testi sejtjét megfosztják a magjától. A magot (benne a genetikai állománnyal) egy szintén magtalan petesejtbe ültetik, elektromos áram segítségével.

A donor testi sejtjének – más környezetbe kerülve – megáll az ún. biológiai órája. Az anyaméhbeli differenciálódás ellenére minden egyes közönséges testi sejt is hordozza mindazt az információt és képességet, amit egy őssejt, csak egy egyelőre felderítetlen mechanizmus következtében ez rejtve marad a sejt egész élete során. Most azonban a kapott örökítőanyag specializált működése (hiszen a sejt csak azokat a géneket használta eddig, amik feladatának ellátásához szükségesek voltak) megszűnik, és a zigóta osztódni kezd. Az ilyen módon ivartalanul megtermékenyített petesejtet behelyezik a béranya méhébe, és innentől elvileg normális lefolyású terhesség következik, amelyből világra jöhet a donor tökéletes klónja. Ám lehetséges, hogy az utód mégsem lesz fizikailag teljesesen azonos a donorral, hiszen egyáltalán nem ismerjük a mitokondriumban lévő DNS-ek szerepét. A petesejt mitokondriuma a petesejt donortól származik, így ezek a gének befolyásolhatják a donor egy az egyben való átöröklődését. Ezek az egyelőre felderítetlen tényezők az ún. petesejt faktorok. Az első kiméra (azaz a többszörösen génmanipulált ember) már meg is született.

A 227. Dolly sikerült

Az ember reproduktív klónozása (a teljes, kifejlett emberi szervezet megalkotása) azonban egyik módszerrel sem oldható meg. A tudomány elvben készen áll az első emberi kísérletre, mégis túl nagy a kockázat és túl kicsi a hatékonyság. Állatok reproduktív klónozásánál mintegy 2%-ban alakultak ki embriók, tehát még nem rendelkezünk megbízható technikával a nukleáris transzferhez: a híres klón-bárány, Dolly pontosan 227-szerre sikerült... (MTI, o-o, i-x, i-t)