Imahely és menedék a Murányka-pataknál

Süvetén áll a legnagyobb, téglából épített európai rotunda.

Süvete (Šivetice)

Néhány éve már nem lehet bejutni a Süvete felett álló erődített falú körtemplomba, mert felújítják az épületet. Rá is fér a gondoskodás erre az értékes épületre, hiszen Európában páratlan.

Mitől különleges?

A téglából épített körtemplomoknál elvétve fordul csak elő, hogy belső apszisuk, oltárhelyük van. Ettől egyedi a süvetei rotunda, amelyet a várandós anyák és szülő nők védőszentjének, Antiochiai Szent Margitnak szenteltek, aki a legenda szerint pogány pap lánya volt, alig tizenöt évesen mártírhalált halt, de halála előtt még a sárkányként őt megkísértő ördög hatalma sem törte meg. Margit kultuszát II. András király terjesztette el, 1218-as szentföldi keresztes hadjáratából hazatérve a szent szűz ereklyéjét is sikerült megszereznie. Antiochiai Szent Margit egyébként jelentős szentje a katolikus egyháznak, a négy fő szűz és a tizennégy segítőszent egyike. II. András korában a Patrona Regni – a Királyság patrónájaként tisztelték. Süvetén álló körtemploma tehát nagy valószínűséggel a tizenharmadik század első felében, az Aranybulla kiadásának idején épülhetett, építtetője a Zách nemzetség egyik őse, Jób mester lehetett. A ma már alig embermagasságú védfala minden valószínűség szerint a tatárjárás után, harangtornya pedig 1750-ben, barokk stílusban állíttatott. A hely érdekessége, hogy innen látótávolságba van egy várhely, a Muteny dombon, azt a dombot pedig a szomszédos Kisperlász (Prihradzany) melletti rotundából lehet jól látni. Ebből feltételezhető, hogy a három objektumot szakrális célokon kívül védelmi célokra is használták. Az égetett téglából mesterien rakott falak robusztusak ugyan, mégis szinte légies formát adnak a fazsindelyes templomnak. Amelynek belső tere is igen figyelemreméltó, hiszen román kori freskók díszítik gazdagon, de van benne gótikus stílusú falikép is, és a reneszánsz festészet is nyomot hagyott, főleg az épület kupolájában. Egy teljes faliképsorozat Antiochiai Margit szenvedésének történetét dolgozza fel, s bár az idők folyamán a képek kissé megfakultak, máig gyönyörűek. A Krisztust a mindenség uraként ábrázoló freskó is meglepően szuggesztív. A gótika jeleit a Krisztus megfeszítését, a piétát és a feltételezhetően Szent Mihály arkangyalt ábrázoló remekek mutatják meg. A kor olasz freskóinak megfelelő vonalvezetésű és kidolgozású munkák ezek. Süvete rotundájának évtizedek óta tartó restaurálásakor a gótikus freskók egy részét szakszerűen leválasztották a falról és ma a Szlovák Nemzeti Galériában őrzik őket, sok helyen csak a korábbi, román kori festményeket hagyták meg a falakon.

Gömör ékessége

A rotunda méretei európai ritkasággá teszik az építményt, külső átmérője 11,10 méter, a benti apszisnál a diadalív 7,8 méter széles. Korábban még azt feltételezték, hogy a különleges belső terű templom magja egy korábbi, kisméretű, egyhajós falusi templom lehetett, és ahhoz építették a rotundát, de ez az elmélet megdőlt, az anyagvizsgálatok, a statikai mérések szerint már eleve ilyen formájúvá építették a rotundát. Annyi biztos, hogy tiszteletet parancsoló, a táj fölött uralkodó templom Gömör bányavidékének egyik legszebb román kori ékessége.

A templom korábban tárva-nyitva állt, arról nem sikerült adatot találni, mikor használták utoljára szakrális célokra. Hogy hová tűnt a berendezése, belsőépítészeti elemei, azt sejteni sem lehet. Az épület jelenleg zárva van, beázás nem fenyegeti. Azt csak remélni lehet, hogy Süvete, az egykori híres fazekas falu értékes műemléke nem pusztul el, hanem hamarosan látogatható úti céllá válik.