Így védekezhetünk a zsarolóvírusok ellen

Még mielőtt a védekezési lehetőségekről írunk, előbb beszéljünk arról, mi is a zsarolóvírus (angolul ransomware). Ahogy a neve is mondja, ez egy olyan számítógépes kártevő, amely zárolja a gépet, a benne található összes állományt, fájlt, és ha újra hozzá szeretnénk férni a titkosított adatokhoz, fizetnünk kell. A hackerek ugyanis megzsarolják a felhasználót, hogy csak akkor kapják vissza újra a gép tartalmát, ha kifizetik azt az összeget, amelyet meghatároznak – ezért általában néhány száz eurónak megfelelő, követhetetlen bitcoint kell fizetni. A mostani eset pedig csak ízelítő volt, várhatóan újabb és újabb zsarolóvírusok jelennek meg, és egyre több áldozata lesz a hackereknek.

Alaphelyzet

Az alap, hogy mindig gondolkozzunk úgy, hogy holnap a mi gépünket is megtámadhatja egy ilyen zsarolóvírus. Mindig készüljünk arra, hogy amikor bekapcsoljuk a gépet, akkor semmilyen adatunkhoz, fájlunkhoz nem férünk hozzá. Éppen ezért legyen egy B terv, egy mindig aktuális másolatunk a gép tartalmáról.

Felhők

Az egyik legfontosabb védekezési lehetőség, hogy a gépünk tartalmáról mindig van egy aktuális másolatunk. Ez lehet egy külső merevlemezen (ez az elavultabb módszer), de ennél sokkal jobb, ha felhőkben is tároljuk az adatainkat. A legtöbb felhőszolgáltatás pedig automatikusan szinkronizálja a gép tartalmát, de ezt manuálisan is meg tudjuk tenni – ez a jobb megoldás, vagy az, hogy az esetleges fájlokat egyenesen a felhőben szerkesztjük. A legfontosabb, hogy a képeket, adatokat, pótolhatatlan fájlokat azonnal tegyük fel a felhőbe, így egy esetleges támadás után könnyen vissza tudjuk állítani a gép tartalmát. A felhőszolgáltatások másik előnye, hogy óriási adatkeret áll rendelkezésre, igaz, nem adják olcsón. Általában egy TB-s tárhely ára 100 euró körül van, igaz, van olyan szolgáltatás is, amely ezt egy másik szoftvercsomaghoz ingyen adja – ez a OneDrive, amely az Office 365-ös csomaghoz jár ingyen. A legnépszerűbb felhőszolgáltatások: Google Drive, Microsoft OneDrive, Apple iCloud, Dropbox.

Legyünk óvatosak

A zsarolóvírusok általában az egyes rendszerek réseit, valamint az emberi kapzsiságot használják ki a támadáshoz. Éppen ezért mindig legyünk óvatosak, gyanakvók. Sose kattintsunk olyan csatolmányokra az e-mailekben, amelyet nem ismerünk, ha olyan valaki küldte, akit nem ismerünk, és semmi sem indokolja az e-mail érkezését. Ilyenkor azonnal töröljük a levelet. Ha ismerős küld levelet, de értelmetlen a szöveg, akkor kérdezzünk rá, hogy valóban ő küldte-e a levelet, és csak azt követően nyissuk meg azt, hogy a küldő visszaigazolta, tényleg ő küldte az e-mailt, nem a bűnözők.

Az egyik legfontosabb, hogy mindig legyen naprakész a rendszerünk, ha frissítés érkezik, azonnal telepítsük a gépre. Fontos, hogy legyen vírusírtó is a gépen, és aktív tűzfal is. Mindkettőből folyamatosan a legfrissebb verziót használjuk, erre érdemes beállítani az automatikus frissítést is.

Sose töltsünk le szoftvereket ismeretlen oldalról, ezek között is nagyon sok a fertőzött fájl, könnyen a gépünk tartalmának a végét jelenthetik. A reklámoknál is figyeljünk arra, mire kattintunk, mert a hackerek nagyon rafináltak, így egy ártatlannak tűnő kattintás is végzetes lehet.

Ha megtörtént a baj

A szakemberek tanácsa szerint, ha megtörtént a baj, akkor sem szabad fizetni váltságdíjat. Ennek oka, hogy, semmi sem garantálja, hogy fizetés után valóban hozzáférünk majd az adatainkhoz, a másik, hogy bűnözőknek fizetünk, akik ezen felbuzdulva még több zsarolóvírussal árasztják el az internetet.

Ha fertőzött a gépünk, akkor mindenképpen vissza kell állítani a rendszert, erre érdemes szakember segítségét kérni, vagy akár telefonos támogatással is meg tudjuk oldani a helyzetet.

A Microsoftnak van egy oldala, amely segít egy ilyen helyreállításban.