Az időszámítás-váltást hagyományosan az energiatakarékosság igényével indokolják. Maga a reform háborús idők szülötte. 1916-ban Amerikában vezették be először az alternatív – nyári – időszámítást. A praktikusnak tetsző ötletet több európai állam is átvette.
Időszámítás-kronológia
1943-ban és 1944-ben már március végén, illetve április elején beköszöntött az óra szerinti nyár, a következő két évben viszont nem állították át az időmérőt. 1947 és 1949 között megint nyári-téli rend szerint forogtak a mutatók. 1950-től 1953-ig ismét csak egyféle (téli, azaz normális) időszámítás létezett. 1954-től 1956-ig újra hozzáigazították az órákat a Naphoz, azután egészen 1980-ig a hagyományos időszámítás maradt érvényben. 1980 áprilisa óta élvezhetjük ismét az óraigazítás örömeit. Néhány évvel az egész világot megrázó első olajár-robbanás után vezették be számos országban. A kormányok a lépést azzal indokolták, hogy így több százezer tonna kőolajnak megfelelő energia-megtakarítás érhető el. Az évek során összesen 108 ország vette át a nyári-téli időszámítás rendszerét.
A legutóbbi reformra 1996-ban került sor: akkor – már az EU-irányvonalnak megfelelően – szeptemberről október végére tolódott a téli időszámítás kezdete.
Az órareform 1916-os bevezetése óta az életvitelünk gyökeresen megváltozott. A munkaidő rövidült, az alvásidő – nem utolsósorban a tévézés elterjedése miatt – összezsugorodott. A munkahelyi energiafogyasztás csökkent, az otthoni – az új készülékek tucatjainak használatbavétele nyomán – radikálisan megnőtt. Ma az óraigazítás energiatakarékos voltáról szóló korábbi elképzelések aligha igazak. Utoljára 1996-ban készült hatásbecslés, akkor egy csendes nyári nap energiafogyasztása volt az egész éves (vélt) megtakarítás.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.