Idén drágább lett az egészségbiztosítás

A kormány osztogató politikájának első idei jele a születési támogatás emelkedése. Igaz, ez csak az elsőszülött gyermekeket érinti, ők januártól 11 ezer koronás kiegészítést is kapnak a születési támogatáshoz – ez továbbra is 4460 korona marad –, vagyis 15 460 korona jár nekik. Természetesen jár a támogatás ikreknek is, sőt az egy gyermeknek jutó összeg esetükben több mint 2 ezer koronával magasabb. Ikerszüléskor ugyanis az alaptámogatás összege gyermekenként 6690 korona. A kiegészítő támogatás csak akkor jár, ha a gyermek megérte a 28. napot, és ha az anya a szülést megelőző 12 hónapban Szlovákiában fizette az egészségbiztosítási járulékot. Nem jár a támogatás a fiatalkorú anyáknak sem, kivéve, ha a gyermeknevelésre bírósági döntés hatalmazza fel őket.

Gyógyszerek – csökkent az áfa

Január elsejétől változott a gyógyszerek ára is, ez részben az új árjegyzéknek, részben az áfa csökkenésének köszönhető. Januártól ugyanis a gyógyszerekre – egyedüli termékként – 19 százalék helyett csak 10 százalékos forgalmi adót vet ki a kormány. Ez azt jelenti, hogy minden szabályozott árú készítmény közel 9 százalékkal olcsóbb lesz. A helyzetet ugyan kicsit bonyolítja, hogy ugyancsak január elsejétől lépett életbe az új árjegyzék is, mely sok készítmény alapárát is módosította, így nem biztos, hogy minden gyógyszer ára ilyen mértékben csökken. Az egészségbiztosítók így mintegy 1,8 milliárd koronás megtakarítással számolhatnak. Javítja az intézkedés a kórházak gazdálkodásának feltételeit is, melyek az egészségbiztosítókhoz hasonlóan több százmillió koronás megtakarítást könyvelhetnek el.

Többet fizetünk az egészségbiztosításért

Januártól emelkedett az egészségbiztosítási járulék alsó határa, mivel magasabb kivetési alapból, az október elsejétől 7600 koronára emelkedett minimálbérből számolják azt. A változás elsősorban azokat a vállalkozókat érinti, akik a kivetési alap alsó határa alapján fizetik a biztosítási járulékot. Nekik eddig havi 966 koronát kellett fizetni, ez az új évben 1064 koronára emelkedik. Az egészségkárosodottak a 14 százalékos járulék felét, 7 százalékot fizetik, estükben a legalacsonyabb havi járulék összege 483 koronáról 532 koronára emelkedik. Változik a járulék összege az úgynevezett önkéntes biztosítottak esetében is, ők 2007-ben a jelenlegi 532 korona helyett 634 koronát fizetnek majd. A járulékot utólag fizeti az ügyfél, vagyis a decemberi járulék esetében, melyet január 8-ig kell befizetni, még az alacsonyabb összeg érvényes. A megemelt összegű járulékot először februárban kell fizetni. Emelkedik a kivetési alap felső határa is, melyet a két évvel ezelőtti, vagyis a 2005-ös átlagbér alapján határoz meg a törvény. A kivetési alap plafonja tehát 2007-ben havi 51 822 korona, mivel két évvel ezelőtt az átlagkereset 17 274 korona volt.

A két százalékos felajánlás alig változik

Módosul a jövedelemadó két százalékának felajánlásra vonatkozó szabályozás is. A decemberben elfogadott törvénymódosítás szerint 2009-ben szűnik meg teljesen, a pénzügyminiszter azonban elképzelhetőnek tartja, hogy addig újra módosul a norma. Az változás idén csak minimális, egyedül a természetes személyek által felajánlható összeg alsó határa emelkedik a jelenlegi 20 koronáról 100 koronára. A pénzügyminisztérium ezt a módosítást azzal indokolja, hogy túlságosan költséges az alacsony összegek utalásával járó adminisztráció. A 100 koronás alsó határ bevezetése azt eredményezi, hogy csak azok élhetnek ezzel a lehetőséggel, akik éves adója legalább 5000 korona, vagyis egyedülálló személy esetében a havi nettó fizetés legalább 10 ezer korona.

A szervezetek szempontjából azonban ennél súlyosabb módosítás, hogy megszűnt számukra a 300 ezer koronás bevételig érvényes adómentesség. ĺgy már minden jövedelmükből adót kell fizetni. Természetesen továbbra is adómentesek a pályázat útján elnyert, programjaik megvalósítására kapott támogatások.

Egykulcsos jövedelemadó

A jövedelemadó a Smer választási ígéretei ellenére jövőre is egykulcsos marad, de a nagyobb jövedelműek mégis több adót fizetnek majd. A havi 47600 koronánál nagyobb fizetéssel rendelkezők esetében ugyanis fokozatosan csökken az adómentes alap. A teljes fizetésükből adóznak majd azok, akiknek bruttó havi keresete meghaladja a 80 ezer koronát.

Tavaly még senki sem adózott a létminimum 19,2-szeresénél alacsonyabb éves jövedelemből, ami idén már 95 616 korona. Ez az adómentes összeg kezd csökkenni azok esetében, akiknek havi bruttó keresete meghaladja a 47 600 koronát. A nullát azok esetében éri el, akik mintegy 80 ezer koronát keresnek havonta, vagyis ők már a teljes jövedelmükből adóznak, az adó éves összege esetükben több mint 18 ezer koronával emelkedik. A magánvállalkozók adóterhelése akkor kezd növekedni, ha éves adóalapjuk összege meghaladja a félmillió koronát.

A kisiparosokra vonatkozó átalányadó nem változik, egyes foglalkozások esetében továbbra is a bevételeik 60 százalékát írhatják le bevételeikből költségek címén. A kormány eredetileg 40 százalékos szinten akarta egyesíteni minden átalányadót alkalmazó vállalkozó esetében a leírható összeget, de részben az ellenzék, részben a HZDS ellenállása miatt elállt ettől a szándékától. (lpj)