Hogyan birkózzunk meg a B-típusú adóívvel?

A B-típusú adóíven vallják be az adójukat a vállalkozók és azok az alkalmazottak is, akiknek a munkaadójuk által fizetett béren kívül egyéb adóköteles bevételeik is voltak.

Első szakasz

Az első oldalon kitöltjük a személyi adatokat (név, személyi szám, adószám, cím, telefonszám), és az oldal tetején beikszeljük, hogy standard adóbevallást nyújtunk be a 2006-os évre. Az első szakasz 25. sorában jelezzük, a bankszámlaszámunkat, ahová a bevételeink folynak. Az adóbevallás egészére érvényes, hogy a kitöltetlen sorokat nem húzzuk át.

Második szakasz

Itt szerepelnek az adózó jogi képviselőjének az adatai. Ha például a szülők a 18 évesnél fiatalabb gyerekük helyett adóznak, akkor a szülők személyi adatait adják meg. Ez leggyakrabban akkor szokott előfordulni, ha például egy 18 évnél fiatalabb tulajdonában lévő lakást adnak bérbe.

Harmadik szakasz

A 29. és a 30. sor csak az olyan dolgozó nyugdíjasok számára érdekes, akik emellett tavaly az egész évben nyugdíjat is szedtek.

A 31. sort akkor töltjük ki, ha a házastársunk után járó adózatlan összeget szeretnénk igénybe venni. Ha a férjnek vagy a feleségnek voltak ugyan saját bevételei is, ám ezek nem haladták meg a fent említett adózatlan összeget, akkor a bevételekkel csökkentett alapot vehetik igénybe. Nem számít eközben saját bevételnek az adóbónusz, az állami szociális juttatások és a tanulmányi ösztöndíj. Ez utóbbi, idén először, azonban már nem érvényes a doktori szigorlatra készülő személyek ösztöndíjára.

Negyedik szakasz

Ha a gyerekek után járó adóbónuszra is igényt tartunk, akkor itt kell megadnunk a gyerekeink személyi adatait.

Ötödik szakasz

Az adóív harmadik oldalán a 33. sorba írjuk be a munkáltatónktól vagy munkáltatóinktól származó bevételeket, a következő, vagyis a 34. sorba pedig a kifizetett szociális és egészségbiztosítás összegét. A 35. sorban jelezzük a részleges adóalapunkat. A részleges adóalapot úgy számítjuk ki, hogy a munkáltatótól kapott összegből kivonjuk a járulékokat.

Hatodik szakasz

Az első táblázatban tüntetjük fel a vállalkozásból és egyéb egyéni forrásokból származó bevételeinket. Olyan bevételeket is itt vallunk be, mint például az ingatlan bérbeadása, itt tüntetik fel a bevételeiket a tolmácsok és a biztosítási ügynökök is. A hatodik szakasz 36. és 42. sora közötti részben adjuk össze az első táblázatban szereplő bevételeket és kiadásokat, megkapva a részleges adóalapot.

Hetedik szakasz

Ez a szakasz szolgál az értékpapírjainkból, váltóinkból, betétjeinkből és járulékos nyugdíjbiztosításból származó bevételeink bevallására. Ha az adózó ezeket a bevételeit is bevallja, az így levont adó előlegnek számít. Ha a levont adó magasabb, mint a bevallásban szereplő, az adózónak a bevallást követően joga van a visszatérítésre, persze csak ha ezt külön kéri. A fent említett bevételeket a 44-46. sorban adjuk össze.

Nyolcadik szakasz

A nyolcadik szakaszban tüntetjük fel az ingatlan eladásából, a részvények átruházásából, a nyereményekből és egyéb speciális forrásokból származó bevételeket, amelyeket aztán a 47.-49. sorban adunk össze.

Kilencedik szakasz

Az első részében, az 50-57. sorban valljuk be a vállalkozásból származó veszteségeket. „Az adóalap kiszámítása“ feliratú táblázatba az adóív 35., 42., 46. és 49. sorairól átírjuk a részleges adóalapokat az 58., 59., 60. és 61. sorba. Az 59., 60. és 61. sorban lévő adatokat összeadjuk, és az eredményt a 62. sorban tüntetjük fel. Ebből vonjuk le a veszteségeket. Az így kapott összeget az 58. sorban lévő részleges adóalappal összeadva megkapjuk az adóalapot, amit a 68. sorba írunk be.

Tizedik szakasz

Ebben számítjuk ki az adónkat. A 69. sorba az előző szakasz 68. soráról átvisszük a teljes adóalapot. A 70. sorban jelezzük az adózatlan alapot (90 816 korona), egy sorral lejjebb pedig a házastársunk után igénybe vehető adózatlan alapot. A 72–75. sorokban tüntetjük fel az önkéntes nyugdíjbiztosításra, életbiztosításra fizetett összegeket, a 76-ba pedig a teljes adózatlan összeget. Ha ezt kivonjuk a 69. sorban található adóalapból, megkapjuk azt az összeget, amiből kiszámíthatjuk az adót. Ezt, vagyis az adózatlan alappal csökkentett adóalapot a 77. sorban tüntetjük fel. Ennek az összegnek a 19 százaléka lesz az adó, amit a 78. sorba írhatunk be. A 79–80. sorok csak azokat érintik, akiknek külföldről származó bevételei is voltak. Ezeket is figyelembe véve, az adónk végösszegét a 91. sorban jelezzük. A 92. sorban tüntetjük fel a gyermekekért kapott adóbónusz összegét, a 93. sorban pedig az ezzel csökkentett adó mértékét. A 98–101. sorokban jelezzük az adóelőlegeket, ami alapján a 103. és a 104. sorokban kiszámíthatjuk az adótöbbletet vagy a hiányt. (-mi-)

11-15. szakasz

Utólagos adóbevallás.

Adófelajánlás. Továbbra is adójuk 2 két százalékával támogathatják a civil szervezeteket a természetes és jogi személyek (cégek) is. Egyetlen változás, hogy a természetes személyek által adományozható összeg alsó határa 20 koronáról 100 koronára emelkedik.

Az adóbónusz kifizetéséhez szükséges kérvény.

Az adótöbblet visszaigénylése.