Róma. A hét törpével élő lány története a velencei hercegség bányái környékéről származik, állítja egy olasz mítoszkutató. A németek egyelőre nem nyilatkoznak.
A Grimm testvérek egyik leghíresebb mesefigurájának semmi köze a németekhez, állítja Giuliano Palmieri trevisói mítoszkutató. A hét darab törpével összeköltöző, majd hercegnővé váló leány alakja olasz vidékről, méghozzá Veneto tartományból származik, állítja a professzor „A sápadt hegyek elveszett királyságaiban” című megjelenés előtt álló kötetében. A kutató, aki főleg Észak-Olaszország, a Dolomit-hegység legendáit tanulmányozta, megállapította, hogy a Poro-hegy bányái körül rengeteg, a Hófehérkéhez hasonló mítosz született. Ez volt az a vidék, ahol a velencei hercegség számára termelték ki a kardokhoz és egyéb fegyverekhez szükséges ércet, egészen a XVIII. századig. Van egy olyan történet is, amely egy „méregszakértő” boszorkányról beszél. A professzornak van magyarázata a hét törpére is. Szerinte a Dolomitok völgyében a bányásznak kistermetűnek kellett lennie, hogy elférjen a hegyek szűk vájataiban. A német feldolgozást azzal indokolja, hogy a terület egészen 1918-ig a Habsburg-birodalom része volt, sok német élt itt, és valószínűleg rajtuk keresztül jutott el a történet a Grimm-fivérekhez, akik a világirodalom egyik leghíresebb meséjét írták belőle 1812-ben. Hófehérke és a hét törpe népszerűségét tovább növelte Disney 1938-ban készült rajzfilmje, amelyet az első, egészestés animációs mozifilmként tartanak számon. Technikai megoldásai hosszú időre kijelölték az animációs filmek irányvonalát, karakterei pedig máig a legkedveltebb animációs filmek közt tartják Disney édeskés alkotását.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.