Az emberi csontvázat 206 csont alkotja. A test ezek köré épül, szövetei a csontvázon rögzülnek. Mozgásukat az teszi lehetővé, hogy a csontok sok helyen ízületekkel öszszekapcsoltak. A vázizmok a csontokhoz kötődnek és akaratunk irányítása mellett speciális idegpályákkal összeköttetésben mozgatják azokat.
Helyezzük nyugalomba a sérült testrészt
A csontot ért közvetlen vagy közvetett erőhatásra a csont eltörhet vagy megrepedhet. Az életkor előrehaladtával és bizonyos csontbetegségek előfordulásával a csontsérülésre való hajlam egyre nő. A fiatal, növekvő félben lévő csontok rugalmasak, így könnyebben elhajolhatnak, meghasadhatnak, berepedhetnek. Egyszóval úgy viselkednek, mint az egészséges fa ágai, melyet megütnek vagy megcsavarnak. Innen a sérülés elnevezése: zöldgallytörés.
Magasból történő leesésnél felmerül még a beteg részletesebb vizsgálata előtt a koponya-, a gerinc- és a medencetörés lehetősége. A gázolás következménye szinte törvényszerűen a lábszártörés. Elesésnél a test védekező reakciója miatt gyakori az alkar csontsérülése.
A csontsérülések elsősegélyénél az alapvető cél, hogy biztosítsuk a csontvégek mozdulatlanságát és a sérült testrészt helyezzük nyugalomba.
Ne kínáljuk a sérültet étellel vagy itallal, az ugyanis az esetleges műtét előtti altatást hátrányosan befolyásolja.
Ha a törött végtag meghajlott vagy éles szögben tört, úgy a reflexes izom-összehúzódás okozta fájdalom csökkentését a sérült végtag kiegyenesítésével érhetjük el.
Például lábszártörés esetén a csont vonalának meghosszabbításában húzzuk ellenirányban a végtagot. Ha váratlanul elviselhetetlen fájdalmat okoznánk, ne kísérletezzünk tovább.
Az alsó végtag átmeneti nyugalmát a sérülttájak két oldalának megtámasztásával biztosíthatjuk.
Az ép lábhoz történő szoros pólyázás, kötözés helytelen gyakorlat.
A kulcscsont-, a vállízület-tájék-, a felkar-, könyökízület körüli és az alkar törésekor a kar nyugalmát kendő segítségével biztosíthatjuk.
A végtagok nyílt törése esetén a sebszéleket a korábbiakban már ismertetett módon kell fertőtleníteni, majd a tátongó sebet steril kötszerrel fedni. A jódérzékenység kizárása után a gézlapra olyan fertőtlenítő hatású oldatot lehet csepegtetni, mely nem csíp, a szöveteket nem roncsolja, így a sebbe is kerülhet.
A csontsérülések megállapítása és ellátása kórházi feladat. Ezért a csonttöröttet, főleg aki több testtájékon is sérült – mindig a mentőszolgálat igénybevételével szállíttassuk kórházba. Minden mentőautóban megtalálható a törések rögzítésére használatos korszerű eszközök széles skálája. A kvalifikáltabb mentőegységek (az eset- és rohamkocsik) gyógyszerkészletének része olyan fájdalomcsillapító injekció, amely segítségével kíméletesebbé tehető a beteg útja a gyógyintézetig. (id)
A törésre utaló lehetséges panaszok,
tünetek:
mozgáskorlátozottság vagy mozgásképtelenség (a sérült nem képes járni),
fájdalom a sérülésnél vagy ahhoz közel eső területen, amely mozgásra fokozódik,
deformitás, duzzanat, szederjes elszíneződés,
vérvesztés, sokk jelei (combcsont-, medence-, bordatöréskor)
Biztosak akkor lehetünk a törésben, ha a sérülés pillanatában halljuk a csont reccsenését, enyhe mozgatás közben csontrecsegést hallunk. Ez utóbbi tünetet a diagnózis felállítása érdekében ne provokáljuk!
Teljesen egyértelmű a törés ténye röntgendiagnosztika lehetőségén túl , ha a sebből a tört csontvég kiáll.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.