HATÁRON TÚLI HĺREK

A szerb kisebbségi törvény lehetővé teszi, hogy azokban a községekben, amelyekben a kisebbségi létszám meghaladja a 15 százalékot, kitűzhessék az adott nemzet lobogóját. A vajdasági magyarok kifogásolják, hogy némely magyarlakta községben, például Szabadkán, még mindig nem leng a középületek homlokzatán a piros-fehér-zöld trikolor, holott ez már megengedett. Temerinben, Óbecsén és több más településen viszont már megszokott a piros-fehér-zöld lobogó. Kohercz Tamás vajdasági kisebbségügyi miniszter vajdasági magyar zászló megalkotását javasolja, amelyben Bácska, Bánát és Szerémség jelképei is ott vannak. A törvény ugyanis tiltja idegen lobogó használatát, és így a koronás magyar zászló annak számít. Ezek után a Magyar Nemzeti Tanács feladata, hogy meghatározza, kell-e a Vajdaságnak saját, vagy pedig elég a hagyományos magyar zászló. (Kárpáti Krónika)

Böjte Csaba atya az Év embere

Böjte Csaba, a dévai gyermekotthon alapítója vehette át az Év embere díjat a Magyar Hírlaptól a napilap február 10-én tartott ünnepségén. A Művészetek Palotájában került sor a rendezvényre, mely sorrendben már a nyolcadik. A díj eddigi birtokosai Erős János, Somody Imre, Esterházy Péter, Gönczöl Katalin, Szabó István, Kertész Imre, Szuhaj Mihály. Böjte Csaba tervei szerint egész Erdélyt átfogó gyermekváros-hálózatot szeretne teremteni, amely befogadhat minden árva, vagy szeretetet, törődést, gondoskodást igénylő rászorulót. Az Év embere jelölést Böjte Csaba vegyes érzelmekkel fogadta, bevallása szerint ugyanis nem nagyon szereti a kitüntetéseket. Ám ha a jelölés – mint mondta – ráirányíthatja a figyelmet az elhagyott, illetve elkallódó gyerekek problémáira, akkor örül a kiválasztásnak, és reméli, nemcsak Erdélyben, de Magyarországon is akadnak követői. (sz-g)

A magyar nagykövetség is „keresztapa”

A csángó gyerekek anyanyelvi oktatásának alternatív támogatására létrehozott keresztapa-programba már több mint háromszáz, főleg magyarországi magánszemély kapcsolódott be – mondta el a Krónikának Hegyeli Attila, a Moldvai Csángó Magyarok Szövetsége (MCSMSZ) oktatási programfelelőse. A február 5-ei budapesti Csángó Bálon az addig jelentkező keresztapák felvehették személyesen is a kapcsolatot a Moldvában tanító tanárokkal, és csomagot küldhettek „keresztgyereküknek”. „A keresztapák támogatása révén az oktatási programot új helyszínekkel bővítjük, még több gyereket vonva be. De ennél talán többet jelent az, hogy háromszáz magyarországi családon, személyes ismeretségeken keresztül bekapcsoljuk a magyar vérkeringésbe Csángóföldet” – vélte a programfelelős. (krónika)