Hányat is írunk idén? 1424-et? 5763-at?

Természetesen január elsején – hangzana a válasz, ha a Gergely-naptár szerint számítjuk az időt. A mohamedánok számára azonban az új esztendő kezdete muharram hónap első napja, s ez a mi időszámításunk szerint az év 365 (illetve 366) napja közül bármelyikre eshet, hiszen a mohamedán esztendő legalább 10 nappal rövidebb a miénknél. Miután az iszlám időszámítás, a hidzsra, Mohamed mekkai kivonulásával kezdődik (erre Kr. u. 622 júliusában került sor), így jelenleg a mohamedán világban az 1424. esztendőt írják. Meg kell jegyezni azonban, hogy mindez elsősorban az arab világban érvényes. Más, nem arab nyelvű iszlám országokban (pl. Iránban, Afganisztánban, Törökországban stb.) a lunáris hidzsra helyett a szoláris hidzsrát használják, amely 365 (ill. 366) napig tartó években méri az idő múlását, s az új esztendő napja egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség (március 20. vagy 21.) napjával. A zsidó újév tisri hónap első napja. Ez azonban a Gergely-naptár szerint szeptember 6-a és október 5-e között bármely nap lehet, ha az hétfő, kedd, csütörtök, illetve szombat. Idén a zsidó időszámítás szerint 5763-at írunk. A természeti népek évkezdő napja általában valamilyen fontos természeti eseményhez kötődött. Már az ókori Egyiptomban is a Nílus áradása volt a meghatározó, de ezt összekapcsolták a Szóthisz (Sirius) csillag heliakus felkelésének időpontjával (július 19.), így ez a nap lett az új esztendő kezdete. Az óceániai szigetvilág lakói számára az új év a palolo férgek tömeges megjelenéséhez kapcsolódik. Olykor társadalmi megegyezés alapján módosult az év kezdete. A nagy francia forradalom idején teljesen átalakították az időszámítást is és az év kezdőnapjának vendémaire hónap első napját választották, amely történetesen az őszi napéjegyenlőség napja is volt 1792. szeptember 22-én. Ez a nap lett a forradalmi naptár első napja is egyben. A szóban forgó naptár 1806. január 1-ig volt használatban, amikor is Napóleon „kérésére” a szenátus visszaállította a Gergely-naptárt. (lt)