Hagymás nemzet a magyar

Hozzávalók:

75 dkg vöröshagyma, 1 adag leveszöldség, 25 dkg burgonya, 1,5 dl bor, 2 dl tejföl, 2 dkg füstölt szalonna, tárkony, só, bors.

Elkészítése:

A megpucolt vöröshagymák tetejét levágjuk, belsejükbe lyukat vájunk. A leveszöldséget, a burgonyát apróra vágjuk, s tárkonnyal, sóval, borral fedő alatt puhára pároljuk. Ezután a hagymákba vájt üregeket sóval, borssal meghintjük, majd a villával összenyomkodott zöldséges, burgonyás keveréket beletöltjük. A hagymák levágott tetejét visszahelyezzük, s egy tűzálló tálba rakva tejföllel leöntjük őket. Előmelegített sütőben, közepes lángon fedő alatt kb. negyedóráig sütjük, majd levesszük a fedőt, s mindaddig folytatjuk a sütést, amíg a hagymák külső burka meg nem pirul.

Hagymás káposzta

Hozzávalók:

1/2 kg káposzta vagy kelkáposzta, 3 fej vöröshagyma, 1 póréhagyma (felszeletelve), 8 dkg barna rizs nyersen, 3 evőkanál olaj, 2 evőkanál frissen vágott kapor, l/4 kiskanál köménymag, jódozott tengeri só, örölt bors (ízlés szerint), 3 evőkanál zöldséglé-koncentrátum, reszelt sajt.

Elkészítése:

A felaprított zöldségeket rétegesen tűzálló tálba rakjuk. Minden réteget meglocsolunk olajjal, zöldséglével, majd a fűszerekkel úgy, hogy legfelül káposztaréteg legyen. Előmelegített sütőben – lefedve – 1 óráig sütjük, amíg a zöldségek megpuhulnak. Tálaláskor reszelt sajttal megszórjuk a tetejét.

Hagymás burgonyalángos

Hozzávalók:

40 dkg burgonya, 35 dkg liszt, 10 dkg vöröshagyma, 2 gerezd fokhagyma, 2 tojás, 1 dkg élesztő, olaj, só.

Elkészítése:

Egy maroknyi lisztet keverjünk el az élesztővel és 1 dl langyos vízzel. Meleg helyen kelesszük meg, miközben a burgonyát héjában megfőzzük, meghámozzuk, majd áttörjük. A lereszelt vöröshagymát és fokhagymát a megkelt élesztővel, a tojások sárgájával, a liszttel, a burgonyával kissé megsózva jól összedolgozzuk. A tésztát negyedóráig pihentetjük, majd kiszaggatjuk, és forró olajban a lángosok mindkét oldalát kisütjük.

Rostélyos boros gyöngyhagymával

Hozzávalók:

60 dkg hátszín, 20 dkg gyöngyhagyma, 5 dkg cukor, 2 dl vörösbor, 1 dl olaj, 5 dkg mustár, bors.

Elkészítése:

A húst két nappal az elkészítése előtt bepácoljuk: szeletekre vágjuk, bekenjük mustárral, megszórjuk őrölt borssal, meglocsoljuk étolajjal, s hideg helyre tesszük. Elkészítés előtt kissé kiverjük és megsózzuk a húst. Forró olajon a szeletek mindkét oldalát megsütjük. A megmaradt olajba cukrot teszünk, s megpirítjuk, majd ráöntjük a vörösbort, s amikor a cukor feloldódott, hozzáadjuk a gyöngyhagymát, s néhány percig főzzük benne. Végül hozzáadjuk a húst, s fedő alatt puhára pároljuk.

Töltött hagyma fehérboros mártással

Hozzávalók:

8 db közepes nagyságú vöröshagyma, 40 dkg túró, 1 csomó petrezselyem, 3 db tojás, só, törött bors, bazsalikom, 5 dkg barnaliszt, 1 dl tejszín, 2 dl zöldséglé, 2 dl fehérbor, 10 dkg trappista sajt, 10 dkg növényi zsiradék.

Elkészítése:

A vöröshagymát megtisztítjuk, a belsejét karalábévájóval kivájjuk és sós vízben félpuhára főzzük, majd leszűrjük. Elkészítjük a tölteléket: a kivájt hagyma felét finomra vágjuk és a fele növényi zsiradékon aranysárgára pirítjuk, ezután hozzáadjuk az áttört túrót. Fűszerezzük sóval, borssal, vágott bazsalikommal, majd beletesszük a felvert tojásokat. Jól összekeverjük és az előkészített hagymákba töltjük. A töltött hagymák tetejére egy-egy szelet sajtot helyezünk, majd tepsibe téve, közepesen forró sütőben készre sütjük. Elkészítjük a mártást: a maradék hagymát összevágjuk és a maradék zsiradékon megpároljuk, megszórjuk liszttel és vágott petrezselyemmel, felengedjük a zöldséglével és a fehérborral, majd a végén hozzáöntjük a tejszínt. Készre főzzük, ha kell, utóízesítjük. A sütőből kivesszük a hagymákat és a tálra téve a mártással körülöntjük. Azonnal, forrón tálaljuk.

Hagymaköret párolva

Hozzávalók:

75 dkg vöröshagyma, 1 evőkanál margarin, 1-1 dl húsleves és tej, 4 evőkanál tejszín, só, bors, reszelt szerecsendió, vegeta.

Elkészítése:

A felvágott vöröshagymát margarinban megpároljuk. Ráöntjük a húslevest, fűszerezzük, majd negyed óráig főzzük. Amikor megfőtt, ráöntjük a tejet és a tejszínt. Póréhagymából a legfinomabb!

A vöröshagyma (Allium capa) előéletét nem ismerjük, de az bizonyos, hogy vadon termő fajtái már 5000 évvel ezelőtt egész Ázsiában előfordultak. Feltehetőleg Iránban került először a kultúrnövények közé, ahonnan átkerült Egyiptomba, ahol a sírkamrák hieroglifái között a hagymát – a növekedés és a termékenység szimbólumaként – az istenek társaságában jelenítették meg.

A Nílus mentén már jelentős hagymatermesztés folyt (a piramisépítők ellátására), s valószínűleg innen került át később Görögországba, majd Rómába a sokféleképpen felhasználható növény. A rómaiaknál feltehetőleg már szintén a köznép tápláléka volt, mert Plautus egyik vígjátékában így ír egy mihaszna naplopóról: „Bűzlik a hagymától, mint a gályarabok”.

A mohamedánok (törökök) a létezését a sátánnak tulajdonították, azt állítva, hogy amikor a gonoszt kiűzték a paradicsomból, az eszeveszetten menekült, s ahová a jobb patájával lépett, ott vöröshagyma, ahová a ballal, ott fokhagyma termett.

Magyarországon a 15. század közepéig nem termesztették. Bonfini viszont már említi, hogy Beatrix királyné, Mátyás király felesége milyen boldog volt, amikor Itáliából hagymát kapott ajándékba.

Termesztése és felhasználása azonban csak a XVII. század közepétől vált széleskörűvé, de a később híressé lett makói hagymatermesztés csak az 1800-as évek elején alakult ki. Európában azóta hagymás nemzetként (is) ismernek bennünket. Az elmúlt évtizedekben a paradicsom és a fűszerpaprika mellett a hagyma volt a legkeresettebb magyar exportzöldség.