A botrány az elmúlt csütörtök délután pattant ki. A parlament rutinszerűen a szabad kereskedelmi zónákról szóló törvényt tárgyalta, amikor az ülésteremben váratlanul megjelent Goran Granic, a kormány alelnöke és nagyon tapintatosan, virágnyelven tudatta a honatyákkal, hogy a hágai Nemzetközi Bíróság „beszélgetést rendelt el, melyen Bobetko tábornok vádlottként vehet részt”.
Hága a horvát „háborús hős” kiadatását kéri
Eközben a szomszédos Márkus téri miniszterelnöki palota asztalán már ott feküdt a parlamentinél kevésbé tapintatos, az ENSZ címerével ellátott, s prózaian megfogalmazott okmány, melynek fedőlapján minden kertelés nélkül ott állt a Bobetkóra vonatkozó fogalmazás: „Letartóztatási parancs. Kiadatási parancs.”
A parlamenti konszenzusnak egyébként egyszerű a magyarázata. Racan kormánya ez ideig még nem volt ennyire veszélyes helyzetben. A bénító félelmet a mindinkább erősödő jobboldali tömegtüntetések váltották ki. A Bobetko elleni vádak nemcsak a mind erőszakosabb jobboldal felzúdulását eredményezhetné, hanem a hadsereg köreiben is kellemetlen visszhangra találhatna. Egy zágrábi szállóban az elmúlt szombaton húsz nyugdíjazott és aktív tábornok biztosította Bobetkót teljes lojalitásáról. Háza pedig a leghírhedtebb civilek és katonák, no meg háborús veteránok búcsújáró helyévé vált, ahol a generális – felesége és fia jelenlétében – sajtókonferenciát is adott. Nyilatkozata refrénje, hogy teljesen ártatlan, befejező mondata pedig patetikus fenyegetés: „A házamból csak holtan vihetnek ki”. Racan miniszterelnök időközben háromszor is hangoztatta, hogy a kormány a parlament nélkül semmit sem tesz az ügyben.
A nyolcvanhárom éves Janko Bobetko a fasizmus elleni harc legidősebb résztvevőjének tartja magát Európában. Huszonegy éves korában, mikor Hitler 1941-ben lerohanta Jugoszláviát, az első önkéntes partizánosztaggal vett részt a harcokban, és a háború végéig az őrnagyi rangig vitte. Katonai karrierje a békeévekben folytatódott, jugoszláv tábornok lett, majd 1971-ben a horvát nacionalisták mozgalmához csatlakozott és ennek felszámolása idején nyugdíjazták. Rendszerváltozáskor, 1990-ben reaktiválták, 1992 és 1995 között a horvát vezérkar főnöke volt, az ország legidősebb és legmagasabb rangú katonája. Egyes eljárásaival azonban heves ellentéteket váltott ki. Különösen nagy port kavart a dicsőséges katonai erényeivel kérkedő emlékirata, amely az Összes csatáim címen jelent meg 800 oldalon. Bobetko ebben részletesen leírja háborús hőstetteit, különösen Dél-Horvátországban, ahonnan a Bosznia és Hercegovina elleni támadásokat vezette. A könyv egy sor szigorúan bizalmas katonai parancsot is tartalmaz, úgy hogy a hágai ügyészségnek csak át kellett másolnia egyes „hőstetteit”. Ezek aztán a Zágrábnak szánt vádiratban nyolc oldalon keresztül az emberiség elleni bűntettként, a háborúzás törvényeinek és szokásainak megszegéseként jelentek meg. Bobetko egyebek mellett tudta, vagy tudnia kellett volna, hogy 1993-ban a Gospic körüli, parancsnoksága alatt álló harcokban több mint száz szerb civilt és katonát végeztek ki. Bobetko nem tett semmit a tömegmészárlás megakadályozására vagy a bűnösök megbüntetésére. A harcok után a horvát erők 164 lakóházat és 148 gazdasági épületet semmisítettek meg, legtöbbjüket felgyújtották vagy felrobbantották, állítja a vádirat. A jogtalanul letartóztatott civilek embertelen bánásmódban részesültek. Voltak közöttük, akiket élve égették el vagy robogó autóhoz kötve végeztek ki.
Az itteni jobboldal filozófiája szerint egy megtámadott ország haderejében nem lehetnek háborús bűnösök. Goran Granic a kormány liberális alelnöke bejelentette, hogy Hága követelését Zágráb elutasítja, mert alkotmányellenesnek tartja. Gostic környékén ugyanis a horvát hadsereg legális katonai akciót hajtott végre. A szociáldemokrata Racan miniszterelnök úgy véli, hogy az ország Hágával való kapcsolatait rendező alkotmányerejű törvény megalkotása szükséges. Hága viszont figyelmeztette Zágrábot, hogy Bobetko letartóztatását és kiadatását éppen az alkotmány, valamint az ENSZ vonatkozó határozatai alapján kérik, s 72 órán belül elvárják. A zágrábi kormány most időnyerés céljából komplikált jogi ürügyekkel hátráltatja az ügyet. Ha perbe megy Hágával és a nemzetközi közösséggel, magas árat fog fizetni, ha kiadja Bobetkót, a kormány válsághelyzetbe sodródna. A legenyhébb megoldás Racan hatalomvesztése lehetne.
Zágráb, 2002. szeptember
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.