Jó dolog a papírgyűjtés. Egy fajtája a nemes versengésnek. Van benne valami sportszerűség. Aki többet hoz, az nyer. Győzzön a jobb. Egyszerűen tudomásul vesszük és gratulálunk neki, majd tovább megyünk. Ez ilyen egyszerű.
Ha papírgyűjtés, akkor legyen papírgyűjtés!
Ezenkívül azért is jó dolog a papírgyűjtés, mert az ember ilyenkor jót tesz. A leadott papírból befolyt összeg esetleg egy jótékony szervezet számláját hizlalja, s mi büszkén kihúzhatjuk magunkat mint az emberiség jótevői. S nem utolsó sorban azért is jó dolog, mert azt szeretnénk, hogy a gyermekünk osztálya nyerje az iskolában a papírgyűjtő versenyt, mivel a nyertes osztály egy kerek csokitortát kap, amelyet a csokitortaevő orgián majd harmincan fognak elfogyasztani, esetleg plusz a tanító néni.
Mi pedig mit meg nem teszünk a gyermekünkért. A kitűzött napon elvisszük hát leadni a szakszerűen megkötött papírcsomagot, és ott látjuk, hogy más szülők sokkal nagyobb csomagokkal várnak a megmérettetésre. Mi ezt nemes lélekkel, megértéssel veszszük tudomásul, mivel sportszerűek vagyunk. Csak ott belül sárgulunk az irigységtől. Ám a mérleg helyrehozza a hiányosságot, mivel a mi csomagunk bárha kisebbnek tűnik, súlyosabb. Ezt jóleső érzéssel vesszük tudomásul. A sors mégiscsak igazságos. Lám, gyermekem neve is ott szerepel ebben a nemes versengésben. Elindulunk hazafelé. Már a kapunál vagyunk, amikor félre kell húzódnunk. Egy öttonnás teherautó gördül be az iskola kapuján, raktere dugig púpozva papírkötegekkel. Látom ám, hogy a volánnál egy apuka ül, akinek a fiacskája az egyik konkurens osztályba jár. A kiválasztottak finomságával azonnal ráérzek: veszélyben a csokitorta! Mint szülő és úriember úgy döntök, nem hagyhatom ezt annyiban. Hazaérve rögtön felhívom régi ismerősömet, a híres papírgyár egyik tulajdonosát: – Szervusz, csak én zavarlak. Emlékszel, még a múlt hónapban tréfából eladásra kínáltál nekem kétkamionnyi hullámpapírt, tudod, azt az exportból visszamaradtat. Én ezt most azonnal megveszem, és arra kérlek, még ma szállítsátok is le, amíg a papírgyűjtés tart!
Ha a fene fenét eszik, akkor is az én gyerekem osztálya eszi meg a csokitortát. Kerüljön, amibe kerül! Különben is, a papírgyűjtés, az legyen papírgyűjtés!
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.